„Egységes Európai Okmány” változatai közötti eltérés

a
Vessző utáni szóközhiány, egyéb apróság javítása AWB
a (jav)
a (Vessző utáni szóközhiány, egyéb apróság javítása AWB)
 
Az egyezmény létrejötte szempontjából fontos tényező volt, hogy az [[Európai Közösség]] tagjai tényleges szabad kereskedelmet szerettek volna megvalósítani, ami a tagállamok közötti jogharmonizációt és a politikai ellentmondások feloldását is szükségessé tette.
Az okmány aláírását számos lépés előzte meg, ilyen volt például Az Európai Unióról szóló szerződés tervezete, melyet az [[Európai Parlament]] 1984. február 14-én fogadott el. 1984.júniusában a parlamenti szerződéstervezetből kiindulva egy, az állam- és kormányfők személyes képviselőiből álló és Dooge ír szenátor által vezetett ad hoc bizottság megvizsgálta az intézményi kérdéseket. A Dooge-bizottság jelentése felkérte az Európai Tanácsot, hogy hívjon össze kormányközi konferenciát az Európai Unióról szóló szerződéssel kapcsolatos tárgyalások lefolytatásához.<ref name="europa.eu">http://europa.eu/legislation_summaries/institutional_affairs/treaties/treaties_singleact_hu.htm</ref> 1985-ben A Bizottság [[Jacques Delors]] elnök kezdeményezésére fehér könyvet tett közzé, amely körülbelül 280 uniós jogszabály elfogadásának segítségével tette egységesebbé a felaprózott közös piacot, és amely – az intézményi megújulással együtt – az Egységes Európai Okmány gerincét képezte.<ref>http://eu.kormany.hu/egyseges-belso-piac</ref> A Bizottság ütemtervet terjesztett elő, és 1992. december 31-ét jelölte meg végső határidőként. Az 1985. június 28–29-i milánói Európai Tanács végül összehívta a kormányközi konferenciát, amely a luxemburgi elnökség idején 1985. szeptember 9-én nyílt meg, és 1986. február 28-án, Hágában fejeződött be.
 
== Céljai ==
 
Az Okmány legfontosabb célja, hogy az egységes belső piac kialakítása által dinamikusabbá tegye az integrációs folyamatot. A déli bővítés, vagyis [[Spanyolország]] és [[Portugália]] küszöbön álló csatlakozása is az uniós intézmények megreformálását sürgette.<ref>http://europa.eu/eu-law/treaties/index_hu.htm</ref> Az egységes belső piac ezen kívül a döntéshozatali eljárás felgyorsítását is szükségessé tette, ám ez a meglévő szerződések alapján nehezen volt elérhető, különösen a Tanácson belül követett döntéshozatali folyamat miatt, amely a jogszabályok harmonizációja tekintetében egyhangú döntéseket követelt. A gyorsabb döntéshozatal érdekében számos területen kellett módosításokat bevezetni: a Tanács döntéshozatali eljárásában, a Bizottság és a Parlament jogköreiben valamint a Közösség hatáskörei kiterjesztésében is.<ref>http:// name="europa.eu"/legislation_summaries/institutional_affairs/treaties/treaties_singleact_hu.htm</ref>
 
== Intézményi és politikai változások ==
 
Az Egységes Európai Okmány kibővítette a minősített többségi szavazást a Tanácsban annak érdekében, hogy az egyes tagállamok nehezebben tudják megvétózni a jogszabályjavaslatokat. Létrehozta az Európai Tanácsot, amely hivatalos keretet adott az állam- és kormányfők konferenciáinak és csúcstalálkozóinak, ugyanakkor döntéshozatali jogkörrel nem rendelkezett. Megnövelte továbbá a Parlament befolyását azáltal, hogy bevezette a hozzájárulási és az együttdöntési eljárást: a hozzájárulási eljárás értelmében a Parlament vétójogot kapott néhány fontos kérdésben, mivel a Tanácsnak meg kellett szereznie a Parlament egyetértését ahhoz, hogy az adott kérdésben döntést hozzon, az együttdöntési eljárással pedig egy kétolvasatos eljárás került bevezetésre, melynek során, ha a Parlament első körben elutasít egy javaslatot, azt követően a Tanács már csak egyhangúan hozhat döntést. A Parlament jogköreinek kibővítése hozzájárult ahhoz, hogy az eljárás gyorsabb és hatékonyabb legyen, de sok esetben továbbra is a Tanácsé maradt a végső döntés joga.<ref>http://www.corvinusembassy.com/ep/index.php?page=7&corvina=7&content=15&level=3</ref>
Az Okmány az uniós szakpolitikák fejlődésére is hatást gyakorolt, főként a szociálpolitika, a regionális politika, a környezetvédelmi politika, valamint a kutatás és fejlesztés területein történt előrelépést, ami nagymértékben hozzájárult a kohézió megerősítéséhez a közösségen belül.<ref>http:// name="europa.eu"/legislation_summaries/institutional_affairs/treaties/treaties_singleact_hu.htm</ref>
 
== Eredmények ==
A négy alapszabadság (áruk, szolgáltatások, tőke és személyek szabad áramlása) szempontjából fontos eredményeket sikerült megvalósítani az Okmány által: a határellenőrzések megszűnése mellett összehangolásra kerültek mindazok az előírások, melyek az áruforgalomra, kereskedelemre, valamint a fogyasztó- és környezetvédelemre vonatkoztak. A munkavállalók szabad mozgása érdekében teljessé tették a diplomák és iskolai végzettségek kölcsönös elismerését. Egységesítették a társasági cégbejegyzéseket, és az adórendszerek közelítésével próbálták meg csökkenteni a fennálló akadályokat.<ref>http://www.eutanfolyam.hu/index.php?sid=&mod=altalanos&l=5</ref>
{{EU-idővonal}}
== Lásd még ==
== Jegyzetek ==
<references/>
 
 
[[Kategória:Európai Unió]]
311 541

szerkesztés