„Esterházy-kastély (Fertőd)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Visszavontam 84.206.10.182 (vita) szerkesztését (oldid: 16623270)jav |
a Vessző utáni szóközhiány, egyéb apróság javítása AWB |
||
13. sor:
}}
A fertődi '''Esterházy-kastély''' épületegyüttese és a benne látható kortörténeti kiállítás [[Fertőd]] város fő nevezetessége, [[Magyarország]] egyik kiemelkedő [[turisztikai látnivaló]]ja.
Mai formáját a [[18. század]] második felében nyerte el, [[Esterházy Miklós József|Esterházy (Fényes) Miklós]] elképzelései és tervei alapján. Több építész dolgozott rajta, mint Martinelli, Jacoby és Hefele Menyhért, de a műegyüttes alkotója lényegében Esterházy (Fényes) Miklós volt. Az ő idejében közel húsz év alatt alakult ki a jelenlegi épületegyüttes , amely a [[bécs]]i [[Schönbrunn]] és a [[párizs]]i [[Versailles]] méltó párja. A [[barokk]] épületegyüttes a maga korában egyedülálló építészeti jelenségként értékelhető. Az itt lakó [[Esterházy család|Esterházy hercegek]] művészetpártoló tevékenysége révén a [[18. század]] végi Magyarország egyik fő kulturális központja volt a [[kastély]]. „Magyar [[Versailles]]”-nak is nevezik. A kastély fénykora [[1768]]-tól [[1790]]-ig tartott. Az első nagyszabású ünnepséget [[1770]]-ben rendezték, amikor a herceg bemutatta az udvartartását a bécsi [[arisztokrácia|arisztokráciának]].
A kastélyban egy lakosztályt tart fenn az állam az [[Esterházy család]]nak, azaz jelenleg herceg Esterházy Antal számára.
45. sor:
=== A kastély külső területei ===
Az együttes középpontja a kastélyépület volt. Ebből a fókuszból legyezőszerűen végtelenbe vesző sugárutak indultak ki. A főépület előtt (az északi oldalon) a hatalmas kovácsoltvas kaputól jobbra és balra még ma is állanak az őrségházak. A kastély mögött, a kerti homlokzattal szemben az itt átvezető út másik oldalán helyezkedett el az ''operaház'', a hercegi zenészek, énekesek lakóháza, a [[Muzsikaház (Fertőd)|muzsikaház]], majd kissé távolabb a ''vendégfogadó''. A kastélytól keletre az előbbiekkel szimmetrikus elrendezésben állt a ''bábszínház'', a tisztviselői lakóházak két tömbje és a ''kaszárnya.''
A kapuhoz kétoldalt ívesen hajló földszinti szárnyak csatlakoznak, amelyek kétemeletes oldaltraktusokban folytatódnak. Az utóbbiakat egy-egy kéttengelyes szárny köti össze a monumentális kompozíció csúcsát jelentő, hangsúlyosan kiemelt középrésszel. Ennek középrizalitja<ref>Épületek közepén vagy sarkain előugró homlokzatrész</ref> oromzattal zárul. Az első emeleti kettős oszlopokon nyugvó erkélyhez íves karú, kétmenetes díszlépcső vezet, ezt lámpásokat tartó [[puttó]]kkal díszített kovácsoltvas korlát szegélyezi. A díszudvart szökőkút ékesíti. A kastélynak az egykori franciakertre néző déli homlokzata egyszerűbb kiképzésű. Az első emelet elé négy, toszkán oszlopos, vaskorlátos erkély ugrik ki. A záró [[timpanon]]ban, valamint a Belvedere [[Attika (építészet)|attikakorlátján]] az [[Esterházy-család]] [[címer]]e látható.
54. sor:
A kastély mind a 126 szobája gazdag [[rokokó]] dísszel volt ékes, a berendezés is e stílusban készült. Centruma az emeleti ''díszterem'', és az ahhoz kapcsolódó ''zeneterem'', amelyek a középrizalit mögött két emelet légterét foglalják el. Ide a földszintről egy belső lépcsőn és a külső díszlépcsőn át lehet bejutni. A díszterem alatt a bejárati előcsarnokból nyílik a ''Sala Terrena''. E három teremben és a központi szárny többi helyiségében részben helyreállították a belső díszítéseket. Újra berendezték a szobákat, hogy fogalmat alkothassunk a termek egykori, [[18. század]]i pompájáról. E termek mellett jobbra és balra különböző változatos [[tapéta|tapétával]], damaszttal, olajfestéssel, fatáblákkal díszített szalonok, fogadószobák nyíltak a ''„társasági zálák”.'' Ezeknek a szobáknak nagy részét már helyreállították és újra berendezték. A [[bútor]]oknak, díszkárpitoknak csak a kisebb hányada tartozott valaha a kastélyhoz, nagyobb része más kastélyokból és palotákból származik. E termek közé tartozik a [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]]-szoba, amelyben [[1773]]-ban a királynő megszállt. Látogatása után a szoba érintetlen állapotban maradt meg [[1945]]-ig.
[[Fájl:Eszterháza operaház.jpg|bélyegkép|230px|jobb|Az Operaház tervrajzai 1784-ből]]
A földszint helyreállított helyiségei közül megemlíthető az úgynevezett ''kínai szoba''. Húsz fatáblájából falburkolatának három tábláját és az eredeti ajtót sikerült restaurálni és régi helyére visszaállítani.
A főépületre merőlegesen [[Esterházy Miklós József|Esterházy (Fényes) Miklós]] egy-egy földszintes szárnyat építtetett. A nyugati szárnyban kapott helyet a híres ''Esterházy-képtár''. Benne megközelítőleg 650 darab festmény volt. Ezek közül 23 igen értékes kép. A legjelentősebb ma a [[Szépművészeti Múzeum]]ban látható, ez a [[Raffaello Sanzio|Raffaello Santi]] ''Esterházy Madonnája.'' A képtár keleti megfelelője a konyhákkal összeköttetésben álló ''télikert'' volt. Ezek a szárnyak meglehetősen rossz állapotban, részben már nem is az eredeti formájukban vannak meg. Az eszterházi udvari élet egyik központja az ''operaház'' volt, amely még a [[19. század]]ban leégett, ma már csak egy falmaradványa maradt meg.
104. sor:
** Varga Kálmán (n.é.): Nikolaus 1. Fürst Esterházy „Der Prachtliebende” und seine Zouberwelt;
** Fajcsák Györgyi (2007): Az örömök kertje, Az Esterházy-kastély hercegi lakosztályának lakk-kabinetje
{{Győr-Moson-Sopron megye kastélyai}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Turizmus||}}
[[Kategória:Fertőd]]
[[Kategória:Győr-Moson-Sopron megye kastélyai]]
| |||