„Árpád-kor” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a →‎Gazdaság: Protokollcsere (WP:BÜ), replaced: http://web.archive.org → https://web.archive.org AWB
23. sor:
István fontosnak tartotta a hatalom megszilárdítása érdekében, hogy megszerezze a [[király]]i címet. Az [[1000]]. évben követeket küldött a [[Pápa (egyházfő)|pápához]], hogy [[Korona (fejék)|koronát]] és királyi címet kérjen. Nem akarta, hogy a német uralkodótól kapja meg ezeket, mert meg akarta őrizni az ország függetlenségét. [[II. Szilveszter pápa]] teljesítette kérését, amelyet [[III. Ottó német-római császár|III. Ottó]] is támogatott. Így Istvánt [[Esztergom]]ban vagy [[Székesfehérvár]]on királlyá koronázták. A koronázás - időszámítástól függően - 1000. december 25-én vagy 1001. január 1-jén történt meg.
 
== A korai Árpád-kor (1000-12411000–1241) ==
[[Fájl:Hungary 1190.jpg|300px|bélyegkép|A Magyar Királyság fennhatóságának kiterjedése 1190-ben, [[III. Béla magyar király|III. Béla]] korában]]
=== István király uralkodása ===
[[Fájl:Portrayal of Stephen I, King of Hungary on the coronation pall.jpg|155px|bélyegkép|[[I. István magyar király|István király]] egyetlen korabeli ábrázolása a [[koronázási palást]]on]]
István királlyá koronázása után kezdte meg az egyházszervezést. A pápa szabad kezet adott neki. Tíz [[Egyházmegye|egyházmegyét]] alapított, s gondoskodott fenntartásukról is. Bevezette a [[tized]]et és a templomba járást. Formálisan az egész ország ura lett, de a gyakorlatban csak Nyugat- és Észak-Magyarországra terjedt ki uralma, míg a keleti országrészben sok ellensége akadt. Elsőként nagybátyját, az erdélyi Gyulát hódoltatta be. Maga vezetett hadjáratot ellene. Miután Gyula megadta magát, tisztségéből leváltotta és felállította az erdélyi püspökséget. Ezzel egész [[Erdély]]t meghódította. Utána [[Ajtony vezér|Ajtony]] következett. Ajtony a Körös, Tisza, Al-Duna és az Erdélyi-középhegység által határolt területen uralkodott. A királyi sereg 1008-ban vonult ki ellene [[Csanád (nemzetségős)|Csanád]] vezetésével és teljes győzelmet aratott. Ezen a területen szervezte meg Csanád megyét, 1030-ban püspökséget alapított. Az első püspök a velencei származású (később: Szent) [[Szent Gellért|Gellért]] lett. Több ilyen hadjárat során sikerült az országot politikailag teljesen egységesítenie. Mivel a belső harcok sok energiát követeltek, ezért a külpolitikában a békére törekedett. Szövetséget kötött a környező hatalmakkal, ha netán mégis harcra kényszerült, mindig sikeres hadvezér volt.
 
Miután 1000. december 25-én (a [[Gergely-naptár]] szerinti 1001. január 1-én) megtörtént [[I. István királlyámagyar koronázásakirály|István utánkirály]] kezdtemegkoronázása, meghamar megkezdte az egyházszervezést.új A[[Feudalizmus|feudális rendszerű]] és egy [[Római katolikus egyház|keresztény]] hiten alapuló [[Magyar Királyság]] megszervezését, melyben a [[Pápa (egyházfő)|pápa]] szabad kezet adott neki. Tíz [[Egyházmegye|egyházmegyét]] alapított, sés gondoskodott a fenntartásukról is. Bevezette a [[tized]]et és a templomba járást. Formálisan az egész ország ura lett, de a gyakorlatban csak [[Dunántúl|Nyugat-]] és [[Észak-MagyarországraMagyarország]]ra terjedt ki uralmahatalma, míg a keleti országrészben sok ellensége akadt. Elsőként nagybátyját, az [[Zombor gyula|erdélyi Gyulát]] hódoltatta be. Magaa vezetettmaga hadjáratotvezette ellenehadjárat során. Miután Gyula megadta magát, tisztségéből leváltotta és felállította az [[Gyulafehérvári főegyházmegye|erdélyi püspökséget.]], amely Ezzellépésével egész [[Erdély]]t meghódította. Utána [[Ajtony vezér|Ajtony]] következett. Ajtony a [[Körösök|Körös]], a [[Tisza]], az Al-Duna és az [[Erdélyi-középhegység]] által határolt területen uralkodott. A királyi sereg 1008-ban vonult ki ellene [[Csanád (nemzetségős)|Csanád]] vezetésével és teljes győzelmet aratott. Ezen a területen szervezte meg [[Csanád megyétvármegye|Csanád vármegyét]], 1030-ban pedig püspökséget alapított. Az első püspök a velencei származású[[Velence (később: SzentOlaszország)|velencei]] származású [[Szent Gellért|Gellért]] lett. Több ilyen hadjárat során sikerült az országot politikailag teljesen egységesítenie. Mivel a belső harcok sok energiát követeltek, ezért a külpolitikában a békére törekedett. Szövetséget kötött a környező hatalmakkal, ha netán mégis harcra kényszerült, mindig sikeres hadvezér volt.
A magyar királyság megőrizte szuverenitását. Ennek kifejeződése volt, hogy István pénzt veretett, okleveleket adott ki és törvényeket hozott. A pénzverésben és a törvényalkotásban is felismerhető a német hatás, jóllehet a pénzveréssel kapcsolatban jelenleg is több kérdésben vita van. Két törvénykönyvet tulajdonítanak neki, összesen 56 cikk van bennük, de ezeket valószínűleg csak a király halála után szerkesztették egybe. Az egyes cikkelyek időbeli keletkezése is vitatott. Összefüggő kézirat nem maradt fenn. Maga a törvényhozás szűk körben történt, az [[ispán]]ok és a [[püspök]]ök vettek benne részt. Közülük a legnagyobb tekintélye a [[nádorispán]]nak és az [[esztergomi érsek]]nek volt. Leginkább tanácsot adtak, szavuk nem korlátozta a királyt. István neve alatt összesen kilenc oklevél maradt fenn, de ebből csak három tekinthető hitelesnek: a [[Pannonhalmi Bencés Főapátság|pannonhalmi apátság]] alapítólevele, a [[pécsi püspökség]] alapítólevele és a [[veszprémi püspökség]] oklevele.
 
A korabeli társadalom két fő rétegből állt:, szabadoka szabadokból és szolgáka szolgákból. A szabadok is több rétegre tagozódtak. A hatalom csúcsán a király állt, őt vette körül az arisztokrácia. Őket követték a közrendűek, akik közül kiemelkedtek a közrendű katonák, akik vagyonnal (házzal, földdel és szolgákkal) is rendelkeztek. A többi közrendűnek csak csekély vagyona volt, és adót fizettek. A szolgák semmilyen joggal nem rendelkeztek. A Magyar Királyság szuverenitásának érdekében, István pénzt veretett, okleveleket adott ki és törvényeket hozott. A pénzverésben és a törvényalkotásban is felismerhető a német hatás, jóllehet a pénzveréssel kapcsolatban jelenleg is több kérdésben vita van. Két törvénykönyvet tulajdonítanak neki, összesen ötvenhat cikk van bennük, de ezeket valószínűleg csak a király halála után szerkesztették egybe. Az egyes cikkelyek időbeli keletkezése is vitatott, összefüggő kézirat pedig nem maradt fenn. Maga a törvényhozás szűk körben történt, az [[ispán]]ok és a [[püspök]]ök vettek benne részt. Közülük a legnagyobb tekintélye a [[nádor]]ispánnak és az [[esztergomi érsek]]nek volt. Ők leginkább tanácsot adtak, a szavuk azonban nem korlátozta a királyt. István neve alatt összesen kilenc oklevél maradt fenn, de ebből csak három tekinthető hitelesnek, ezek a [[Pannonhalmi alapító oklevél|pannonhalmi apátság alapítólevele]], a [[Pécsi egyházmegye|pécsi püspökség]] alapítólevele és a [[Veszprémi főegyházmegye|veszprémi püspökség]] oklevele.
 
A trónutódlás kérdésében István az alkalmasságot tartotta a legfontosabbnak. Ez egyébként is nehéz kérdés volt. Két fia volt: Ottó és [[Szent Imre|Imre]]. Ottó korán meghalt, majd Imre is életét vesztette 1031-ben egy vadkanvadászat során. Ezután unokaöccsét, [[Péter magyar király|Orseolo Pétert]] tette meg utódjának, aki 1026 óta élt a magyar udvarban. A krónikák szerint őt tartotta a legalkalmasabbnak arra, hogy a kereszténységet fenntartsa az országban. Ezzel a döntéssel megsértette apja testvérének fiait, [[Vazul]]t és Szár Lászlót. Ők 1032-ben merényletet kíséreltek meg ellene, sikertelenül. Ő Vazult megvakíttatta, annak gyermekeit száműzte az országból, Orseolo Péternek pedig esküt kellett tennie.
55 ⟶ 54 sor:
 
II. András fia, [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] szintén kísérletet tett a királyi adományok visszavételére, amivel maga ellen hangolta a főurakat.
 
=== Uralkodók ===
A korai Árpád-kor uralkodói 1000 és 1242 között:
 
{{Columns-list|2|
*'''[[I. István magyar király|Szent István]]''' (1000–1038)
*'''[[Péter magyar király|Orseolo Péter]]''' (1038–1041)
*'''[[Aba Sámuel magyar király|Aba Sámuel]]''' (1041–1044)
*Orseolo Péter (1044–1046) <small>(másodszor)</small>
*'''[[I. András magyar király|I. András]]''' (1046–1060)
*'''[[I. Béla magyar király|Bajnok Béla]]''' (1060–1063)
*'''[[Salamon magyar király|Salamon]]''' (1063–1074)
*'''[[I. Géza magyar király|I. Géza]]''' (1074–1077)
*'''[[I. László magyar király|Szent László]]''' (1077–1095)
*'''[[Kálmán magyar király|Könyves Kálmán]]''' (1095–1116)
*'''[[II. István magyar király|II. István]]''' (1116–1131)
*'''[[II. Béla magyar király|Vak Béla]]''' (1131–1141)
*'''[[II. Géza magyar király|II. Géza]]''' (1141–1162)
*'''[[III. István magyar király|III. István]]''' (1162–1172)
*'''[[III. Béla magyar király|III. Béla]]''' (1172–1196)
*'''[[Imre magyar király|Imre]]''' (1196–1204)
*'''[[III. László magyar király|III. László]]''' (1204–1205)
*'''[[II. András magyar király|II. András]]''' (1205–1235)
*'''[[IV. Béla magyar király|IV. Béla]]''' (1235–1270)
}}
 
== A késői Árpád-kor (1241-1301) ==