Főmenü megnyitása

Módosítások

a
szöveg szépítés, pontosítás, kiegészítés
A '''gamma-sugárzás''' nagyfrekvenciájú [[elektromágneses sugárzás]], melynek frekvenciája 10<sup>19</sup> [[frekvencia|Hz]] feletti, illetve hullámhossza 20-30 [[Méter|pikométer]] alatti. A gamma-foton energiája 30-50 [[elektronvolt|keV]] felett van, ezért ionizáló hatású.
 
A gamma-sugárzás az elektromágneses spektrumban a [[röntgensugárzás]] rövidebb hullámhosszú tartományához csatlakozik. Van is köztük bizonyos átfedés hullámhosszban, frekvenciában illetve a foton energiatartalmában, hiszen a röntgensugarak akár a 60-80 keV-os tartományig terjedhetnek. Ezért nem is az energiatartalmuk alapján, hanem a keletkezésükben szerepet játszó fizikai folyamatok alapján különböztetjük meg őket. Gamma-sugárzás keletkezik a gerjesztett [[atommag]]ok alacsonyabb energiájú állapotba történő átmenetekor, az úgynevezett '''gamma-bomláskor'''. EzIlyen afolyamat bomláskíséri sok esetben kíséri az [[alfa-bomlás|alfa-]] és [[béta-bomlás]]t, valamint a [[magreakció]]kat., Dede gamma-foton keletkezik a pozitron-elektron találkozásakor bekövetkező [[annihiláció]]kor is.
 
A gamma-sugarak (mint minden más [[ionizáló sugárzás]]) előidézhetnek égési sebeket, [[rák (betegség)|rákot]] és genetikai [[mutáció]]kat idézhetnek elő.
 
A gamma-sugarak elleni védekezéselnyelődése nagy [[atomtömeg]]ű és [[sűrűség]]ű elemekkelelemeken való áthaladáskor a leghatásosabblegnagyobb mértékű. ErreA agamma-sugárzás elleni védekezésül célraéppen ezért általában az [[ólom|ólmot]] használják. DeAz például a reaktorokatomreaktorok aktív zónáját azonban olyan több méter vastag nehézbeton fallal veszik körül, ami egyamit magas kristályvíztartalmú, nehézfémmel, például báriummal (barit) adalékolt betonadalékoltak. Minél nagyobb energiájú a gamma-sugárzás, annál vastagabb réteg szükséges a védekezéshez.
 
== Kölcsönhatása az anyaggal ==
[[Fájl:Gamma Abs Al.png|300px|bélyegkép|Az [[alumínium]] abszorpciós együttható. Látható, hogy kisebb energiákon a Compton-effektus, míg nagy energiákon a párkeltés dominál]]
 
A gamma-sugárzás anyagban való terjedésére, illetve elnyelődésére a következő modellt állíthatjuk fel. A ''dx'' vastagságú rétegen való áthaladás közben az intenzitás csökkenése arányos a beeső intenzitás nagyságával és a rétegvastagsággal, azaz:
 
:<math>dI=-I\ \mu \ dx</math>
 
== Felfedezése ==
A gamma-sugarakat 1900-ban [[Paul Ulrich Villard]] fedezte fel., és sokáig a fénytől Sokáigfüggetlen részecskéknek hitték őket,. míg 1910-benKésőbb [[William Henry Bragg]] beés nemfia bizonyította,[[William hogyLawrence elektromágnesesBragg]] hullámokrólkidolgozták vana szó.röntgenkrisztallográfiát, Megmérteakik a hullámhosszukatröntgensugárzás kristályon[[kristály]]okon való elhajlásának, [[diffrakció]]jának kísérleti megvalósításáért és a jelenség kvantitatív magyarázatárért 1915-ben [[Nobel-díj]]at kaptak.<ref>Simonyi Károly: A fizika kultúrtörténete</ref> A módszer alkalmas volt annak bizonyítására is, hogy a gamma-sugarak is elektromágneses hullámok, és a Bragg-egyenlet segítségével a hullámhosszukat is meg lehetett határozni.
 
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
 
== További információk ==