Főmenü megnyitása

Módosítások

a
Vessző utáni szóközhiány, egyéb apróság javítása AWB
Az i. e. 11-[[I. e. 8. század|8.]] századig tartó időszak az úgynevezett [[görög sötét kor]], amiről nem szól [[elsődleges forrás]], és csak gyér [[régészet]]i leletek maradtak fenn belőle. [[Másodlagos forrás|Másodlagos]] és [[harmadlagos forrás|harmadlagos szövegek]], mint [[Hérodotosz]] ''Hisztoriai'', [[Pauszaniasz Periégétész|Pauszaniasz]] ''Görögország leírása'', [[Diodórosz (történetíró)|Diodórosz]] ''Bibliothéké'' és [[Eusebius Sophronius Hieronymus|Szent Jeromos]] ''Khronikon'' c. munkája, rövid kronológiát és királylistákat tartalmaznak erre az időszakra vonatkozóan.
 
Az i. e. 8. század a [[A poliszok kora|poliszok korának]] kezdete. A politikai alapegységek az önálló görög városállamok, a [[polisz]]ok lettek, amelyek közül különösen Spárta és [[Athén]] emelkedett ki, utóbbi létrehozva sajátos athéni [[demokrácia|demokráciát]].
 
=== Klasszikus görög civilizáció és római kor ===
Az oszmán uralom a [[19. század]] elejéig tartott. A görögök a [[görög szabadságharc]]ban lázadtak fel [[1821]]-ben, kinyilvánították függetlenségüket, de csak [[1829]]-re jártak sikerrel. Az európai elitek a függetlenségi háborút – a török atrocitásokkal együtt – romantikus fényben látták. Önkéntesek (például [[Lord Byron]]) jöttek harcolni. A törökök már-már teljesen elfojtották a felkelést, de végül a fenyegető angol-francia-orosz intervenció miatt nem tették ezt meg. Az orosz külügyminiszter, [[Joannisz Kapodisztriasz]] – maga is görög – hazatért, hogy az új [[köztársaság]] [[elnök]]e legyen. Néhány év múlva nyugati bábáskodással a köztársaságból [[monarchia]] lett, az első király [[Bajorország]]ból, a második [[Dánia|Dániából]] érkezett.
 
A 19. és [[20. század]] folyamán a görögök számos törökök ellen vívott háborúban próbálták meg határaikat kiterjeszteni, hogy minden görög a görög államban élhessen. A terület lassacskán növekedett, [[1947]]-ben érte el a jelenlegi határait.
 
Az [[Első világháború|I. világháborúban]] Görögország az [[Antant|antant hatalmak]] oldalán állt a törökök és a [[központi hatalmak]] ellenében. (Lásd: [[Görögország az első világháborúban]].) A háború után a nagyhatalmaktól megkapta [[Kis-Ázsia]] egy részét [[Szmürna|Szmürnával]] – ma [[İzmir (település)|İzmir]] – aminek jelentős görög lakossága volt. Ekkor a török nacionalisták [[Mustafa Kemal Atatürk]] vezetésével megdöntötték az oszmán kormányzatot és legyőzték a görögöket, kiszorítva őket Kis-Ázsiából. Ekkor spontán lakosságcsere ment végbe a két ország között.
290 352

szerkesztés