„Hegedűs László (költő)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Vessző utáni szóközhiány, egyéb apróság javítása AWB |
|||
26. sor:
'''Hegedűs László''', írói nevén Hegedős László ([[Budapest]], [[1936]] – [[2007]]) költő, író, újságíró, politikus.
1956-os forradalmi tevékenységéért életfogytig tartó börtönre ítélték. A Szabad Demokrata Szövetség alapító tagja, Nagy Imre és társai újratemetésének forgatókönyvírója. 1990-1991-ig a Történelmi Igazságtételi Bizottság ügyvezető elnöke. A rendszerváltás után visszavonult a közéletből, az írásnak szentelte életét. 2007. október 21-én hunyt el, családja körében.
== Élete ==
40. sor:
Hegedűst egy kórházi beteg jelentette fel, aki tudott a szervezkedésről, a röpcédulagyártásról. 1957 májusában tartóztatták le, a Gyűjtő fogházba került. 1958-ban került sor az első tárgyalásukra. Egy perben voltak vele: [[Nagy József]], [[Szabó Lajos]], [[Forgách Ferenc]], [[Vancsó Béláné]], [[Bárány János (forradalmár)|Bárány János]], [[Ivicz György]] , [[Tóth Nándor]], [[Mécs Imre]], [[Halkrand Ferenc]], [[Molnár Lajosné]], [[Haffner István]] és [[Molnár Klára]]. Hegedűs nyolcad rendű vádlottként szerepelt. A vérbíró [[Tutsek Gusztáv]], ügyvédje [[Gaszt István]] majd [[Jármai Ildikó]] volt. Vádak között szerepelt a népköztársaság megdöntésére irányuló szervezkedés, katonai személy határátkelésének elősegítése, társadalmi tulajdon elsikkasztása (ezt később kivették). Az ítélet életfogytiglani börtönbüntetés lett, tíz évre egyes jogoktól való eltiltás, és teljes vagyonelkobzás. Négy társát: Nagy Józsefet, Szabó Lajost, [http://szabadnet.origo.hu/20061024nevmutato.html?pIdx=10/ Ivicz Györgyöt] és Bárány Jánost halálra ítélték.
A Gyűjtőből Vácra került. Itt részt vett az 1960-as éhségsztrájkban. Ennek letörése után a sátoraljaújhelyi büntetőbörtönbe vitték.
1963-ban, az általános amnesztiával szabadult, a próbálkozások, hogy besúgónak szervezzék be, mindvégig sikertelenek maradtak. Még fél évig rendőri felügyelet alatt volt, és egészen a rendszerváltásig megfigyelték.
1965-ben megházasodott, felesége Dr Bártai Judit lett. Három lányuk született.
Először az Országos Mentőszolgálat gépkocsialkatrész raktárában, majd a Híradástechnika Szövetkezetben kapott munkát, aztán a felesége nevén alapított GMK-ban dolgozott.
A börtönben kezdett el írni, és folytatta a szabadulás után is, de sokáig nem tudta kiadni műveit. 1986-ban jelent meg első verseskötete Ugyanazon tű hegyén címmel, magánkiadásban.
| |||