„Hajdúdorogi főegyházmegye” változatai közötti eltérés

 

=== A hajdúdorogi mozgalom kiteljesedése ===

Az országos gyűlés gondolata 1866 végén merült fel, aminek közvetlen kiváltó oka a [[makó]]i magyar görögkatolikus egyházközséghez kötődik. Hajdúdorog jelentős önkormányzattal rendelkezett, emiatt nagy beleszólása volt saját parókusának választásába is. A magyar liturgikus nyelvet itt gond nélkül be tudták vezetni. Viszont több magyar ajkú településen ez nagyrészt a helyi lelkészeken múlott, és a püspökök is jóval nagyobb beleszólással rendelkeztek. Így történt ez Makón, ahol [[Iosif Pop Silaghi|Pap-Szilágyi József]], [[nagyváradi görög katolikus egyházmegye|nagyváradi]] püspök a helyi román kisebbség jelentésére erélyesen megtiltotta a magyar nyelvű misézést, román nemzetiségű parókust és kántort küldött a városba, és az iskolában is kötelezővé tette a román nyelv oktatását. Hasonló intézkedéseket tett kötelezővé egész egyházmegyéjében.{{refhely|Véghseő, 2012|12-13. o.; |B. Papp, 1996|28. o.; |Pirigyi, 1990|88-89. o.}} A makói eset felkavarta a hajdúdorogiakat, és a magyar sajtót is. Farkas Lajos egyre több támogató levelet kapott a Nyírségből, Szabolcsból, Borsodból, Zemplénből, és Makóról is, hogy a hajdúdorogi mozgalmat terjesszék ki a többi magyar ajkú településre is. Ráadásul Farkasék is belátták, hogy Hajdúdorog városa egyedül képtelen politikai döntést elérni a feliratokkal. Viszont egy országos támogatottságú megmozdulást már felsőbb körökben is komolyabban vesznek.{{refhely|Janka, 2002|7. o.; |Grigássy, 1913|53-54. o.}} A város vezetése Görög Pál segédlelkész és Szabó György parókus segítségével meggyőzte a dorogiakat, hogy vállalják egy országos gyűlés anyagi terheit és a vendégek elszállásolását. Ezek után engedélyt kértek a gyűlés megrendezésére, amelyet 1867 elején meg is kaptak a magyar országgyűléstől. Farkas ezt követően felállított egy bizottságot, amely levélben meghívót küldött minden egyházközségnek, ahol az összeírások szerint magyar ajkú görögkatolikusok éltek.{{refhely|Farkas, 1896|43-44. o.}}

 

A magyar görögkatolikusok országos kongresszusát [[1868]]. [[április 16]]-án nyitották meg. Az erdélyi egyházmegyékben, illetve Pap-Szilágyi váradi egyházmegyéjében is tiltott volt a papoknak a kongresszuson való részvétel.{{refhely|Pirigyi, 1990|89. o.; |B. Papp, 1996|29. o.}} Ennek ellenére a csendes, vidéki kisvárosban már április 15-én is sosem látott nyüzsgés volt. A gyakran távolról érkező küldötteket a zsúfolásig megtelt kaszinóban, városházán és paplakban fogadták, majd innen irányították őket a szállást adó dorogi portákra.{{refhely|Farkas, 1896|45. o.}} A kongresszus reggel nyolckor kezdődött a felújítás alatt álló [[hajdúdorogi székesegyház|templomban]], ahol Szabó György parókus magyar nyelvű liturgiát mutatott be. A gyermekkórussal és a dorogi iparosokból álló énekkarral végzett mise sok küldöttnek az első magyar miséje volt.{{refhely|Farkas, 1896|46. o.; |Véghseő, 2012|14. o.; |B. Papp, 1996|29. o.}} A liturgiát követően a gyűlést végül a városháza udvarán nyitotta meg Farkas Lajos. A köszöntés után a küldöttek megbízóleveleinek hitelesítése, illetve jegyzőkönyvbe vétele kezdődött meg. Ezek alapján összesen 33 egyházközség 220 tagja volt jelen személyesen a kongresszuson, köztük 20 lelkész is. Levélben további 19 egyházközség és 11 pap jelezte, hogy ugyan személyesen nem tud részt venni a gyűlésen, de a döntéseket fenntartás nélkül el fogja fogadni. Így ekkor már a hajdúdorogi mozgalom mögött összesen 52 egyházközség és 31 lelkész állt, ami megfelelt egy átlagos méretű egyházmegyének is. Emellett Szabolcs, Hajdú, Bihar, Zemplén, Bereg, Máramaros, Abaúj-Torna, Szatmár és Csanád vármegyék, valamint Debrecen, Kassa és Pest város is képviseltette magát a gyűlésen.{{refhely|Farkas, 1896|46. o.; |Véghseő, 2012|14. o.; |Pirigyi, in Timkó 1987|17. o.; |B. Papp, 1996|29-31. o.; |Schematizmus, 1982|22. o.; |Pirigyi, 1990|90. o.}}

 

# A [[kiegyezés]] után a külhelynökség helyett erősebb támogatottsága volt egy önálló püspökség létrehozásának, amely hatékonyan tudja majd a magyar nyelvű görögkatolikusok érdekeit képviselni.

# Az egyházi és liturgikus könyveket állami költségen le kell fordítani és hitelesíteni kell azokat.