Főmenü megnyitása

Módosítások

a
Vessző utáni szóközhiány, egyéb apróság javítása AWB
 
== Buddhista tanulmányok ==
1853-ban született a Verhnyeugyinszktől (mai [[Ulan-Ude]]) nem messze fekvő ''Dabqur-Čaγan'' hegyhátnál.<ref>Dorzsijev, A.: ''Занимательные заметки: Описание путешествия вокруг света (Автобиография)''. Moszkva, 2003.</ref> Tizenkilenc évesen elhagyta szülőföldjét, tanítómesterével együtt Tibetbe indult, hogy tanulmányait folytassa. Huszonegy évesen ''gelong''<ref>''Irodalmi tibeti: dge-szlong'', szerzetesi rendfokozat. 253 fogadalmat von maga után, a szerzetesek a kolostorban kötelesek élni</ref> fogadalmat tett. 1874-ben a buddhista szent hegyre, a [[ Wǔtái Shān]]-ra utazott, majd visszatért szülőföldjére. Ezek után a [[Lhásza|Lhászától]] nem messze levő ''Goman [[dacan]]ba'' került, mely akkor az egyik legnépesebb buddhista kolostor volt Tibetben, több mint 7700 szerzetest számlált.<ref>Snelling, J.: Agvan Dorziev: Eminence of Central Asian Politics. ''Asian Affairs'', Vol. XXI. February, 1990.</ref> 1888-ban ''[[parm-a lharampa]]'' fokozatot kapott, majd elnyerte a [[csanid kenpo]] címet. Hamarosan a 13. [[dalai láma]], [[Tubten Gyaco]] egyik tanítómestere lett.
 
== Tibeti-orosz kapcsolatok ==
== Oroszországi tevékenysége ==
A szentpétervári buddhista templomon kívül Dorzsijev több kolostort alapított kalmük és burját területeken.<ref>Kalmükiában 1906-ban ''Amta Burgustában'', 1907-ben ''Sanagyrben''. Burjátiában négy kolostor alapítása fűződik nevéhez. Ld.: Snelling: ''Buddhism in Russia''. 1993.</ref>
A húszas években fontos közéleti szerepet töltött be Burjátiában. Reformmozgalmat indított az oroszországi buddhizmuson belül, melyben a buddhista alapelveket a szovjet ideológia elvárásaihoz igyekezte igazítani.<ref>Bernstein, Anya: Pilgrims, fieldworkers, and secret agents: Buryat Buddhologists and Eurasian Imaginary. 2006. [http://www.princeton.edu/~restudy/soyuz_papers/Bernstein.pdf]; Rupen, Robert A.: The Buriat Intelligentsia. ''The Far Eastern Quarterly'', Vol. 15, No 3., May 1956.; Sarkisyanz, Emanuel: Communism and Lamaist Utopia in Central Asia. ''The Review of Politics'', Vol. 20, No. 4., Oct. 1958.</ref>
A harmincas években azonban a szovjet vallásellenes [[propaganda]] egyre erősödött, a buddhizmus sem maradhatott életben a harcos [[ateizmus]] meghirdetése után.
1937-ben az összes, a leningrádi templomban élő szerzetest főbe lőtték.
== További olvasmányok ==
 
*Saxer, Martin (2004): Journeys with Tibetan Medicine: How Tibetan Medicine came to the West: The Story of the Badmayev Family, Masters Thesis, University of Zurich [http://www.anyma.ch/journeys/doc/thesis.pdf]
*Andreev, A. I.: ''Buddijskaja svjatynja Petrograda''. Ulan-Ude, 1992
*Belov, Je. A.: ''Rossija i Kitaj v načale XX. veka.'' Moskva, IV RAN, 1997
292 583

szerkesztés