„Bogdánffy Szilárd” változatai közötti eltérés

a
Vessző utáni szóközhiány, egyéb apróság javítása AWB
a (nemz. kat.)
a (Vessző utáni szóközhiány, egyéb apróság javítása AWB)
==Gyermekkora és iskolái==
 
Bogdánffy Szilárd 1911. február 21.-én született az akkor a [[Torontál vármegye|Torontál vármegyéhez]], ma a [[szerbia]]i [[Vajdaság Autonóm Tartomány|Vajdasághoz]] tartozó [[Feketetó]]n. Édesapja, Bogdánffy Ignác kántortanító, édesanyja Welebny Aranka. Elemi iskoláit a ma Romániához tartozó [[Torontálkeresztes]]en (Cruceni) végezte, a gimnáziumot pedig a [[Temesvári Piarista Gimnázium]]ban, ahol 1929-ben érettségizett.
Teológiai tanulmányait a nagyváradi Teológiai Akadémián kezdte meg. Két év múlva, kiválói eredményei láttán, elöljárói Magyarországra, a [[budapest]]i [[Központi Papnevelő Intézet]]be küldték, hogy ott magasabb szintű tanulmányokkal készüljön fel a neki szánt tanári pályára. 1934 nyarán tért vissza Nagyváradra, ahol megyés püspöke, [[Fiedler István]], június 29-én [[Pap (foglalkozás)|pappá]] szentelte.
 
==Pályafutása==
Felszentelése évében a [[Szatmárnémeti|szatmári]] [[Szeminárium (papnevelő intézet)|papnevelő intézetben]] kezdte meg szolgálatát helyettes tanárként és tanulmányi felügyelőként. Egy évvel később hittanári kinevezést kapott a nagyváradi Gojdu Líceumba, ezzel egyidejűleg pedig a püspökség által fenntartott konviktus, a Szent József Intézet hittanára és lelkésze is volt. 1937-ben, hogy a román előírásoknak megfeleljen és továbbra is tanárként működhessen, a [[Balázsfalva|balázsfalvi]] [[Keleti katolikus egyházak|görög katolikus]] teológián [[Licencia|licenciátust]] szerzett. 1938-tól az [[Orsolyiták|Orsolya-rend]] által vezetett Tanítóképző Intézetben is elvállalta a lelkivezetői és hittanári feladatot. E sokrétű munkája következtében kapcsolatba került szinte az egész város fiatalságával, és nagy népszerűségre tett szert körükben.
 
A fiatal magyar pap fokozódó népszerűségét a román hatóságok nem nézték jó szemmel, ezért 1939-ben koholt váddal (részvétel [[Rongyos Gárda]] szervezésében) letartóztatták, majd román állampolgárságától megfosztva, kitoloncolták Magyarországra. Itt a második [[bécsi döntések|bécsi döntésig]] a [[Leövey Klára Gimnázium|Ranolder Intézet]] hitoktatója volt, majd 1940 szeptemberében visszatért az újra Magyarországhoz csatolt Nagyváradra.
 
[[Márton Áron]] gyulafehérvári püspök 1940. szeptember 15-ével kinevezte teológiai tanárnak a nagyváradi Papnevelő Intézetbe. A papi [[Szeminárium (papnevelő intézet)|szeminárium]] lelki vezetésével, valamint az erkölcstan oktatásával bízták meg. 1943-ban a budapesti [[Pázmány Péter Tudományegyetem]] Hittudományi Karán megvédte „A szinoptikus apokalipszis” címen benyújtott doktori értekezését. A negyvenes évek első felében részt vett a váradi katolikus középiskolai oktatási rendszer újjászervezésében: szerepe volt a [[Premontrei rend|Premontrei]] Gimnázium és az Orsolya-rendi leánygimnázium újraindításában. A [[1944-es kiugrási kísérlet|nyilas hatalomátvételt]] követően részt vett az üldözöttek mentésében. A volt orsolyita-növendékek számára 1945-ben megalapította a Merici [[Szent Angéla]] harmadrendet. 1945 és 1947 között, a háborút követő tanárhiány miatt, nem csak hittant, [[Latin nyelv|latint]], [[francia nyelv|franciát]] és [[matematika|matematikát]] is tanított.
 
1947 tavaszán elfogadta [[Scheffler János]] püspök hívását, és Szatmáron a püspök titkára lett. Miután Romániában 1948-ban államosították az egyházi középiskolákat és bezáratták a helyi papnevelő intézetet, [[Felsőbánya|Felsőbányán]] és [[Szinfalu]]ban titkos szemináriumokat szervezett a papi utánpótlás biztosítására.
 
=== Titkos püspök ===
[[File:Bogdanffy-MK.jpg|thumb|right|Bogdánffy aláírása és fényképe 1940 körül]]
Az egyre fokozódó egyházüldözés miatt, számítva arra, hogy a püspököket a román hatóságok letartóztatják, 1949. február 14-én a [[bukarest]]i nunciatúrán titkos püskökké szentelte Gerald Patrick Aloysius O'Hara nuncius érsek . Amikor a nacionalista-kommunista rezsim a római katolikus egyházat be akarta olvasztani a nemzeti egyházba, ezáltal elszakítva a Rómától és a pápától, Bogdánffy Szilárd bátran szembefordult ezzel a szándékkal, és megtagadta a kért együttműködést. 1949. április 5-én az állambiztonsági szervek letartóztatták.
 
Négy év alatt, ítélet nélkül, megjárta Románia több rettegett börtönét ([[Jilava]], [[Capul Midia]], [[Máramarossziget]]). [[Koncepciós per]]ére 1953-ban került sor. 12 évnyi kényszermunkára ítélték. Bár védőinek sikerült elérnie az ítélet megsemmisítését, de a per újratárgyalására már nem került sor, mivel az elszenvedett kínzások és egy súlyos tüdőgyulladás következtében, amelyre nem kapott gyógyszert, a [[nagyenyed]]i börtönben 1953. október 2-án elhunyt. Holttestét egy rabtemetőbe temették, melynek helyét később beépítették. Sírhelye így ismeretlen.
295 969

szerkesztés