„Héliopolisz” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Protokollcsere (WP:BÜ), replaced: http://books.google. → https://books.google. (2) AWB |
a Vessző utáni szóközhiány, egyéb apróság javítása AWB |
||
18. sor:
Arrianus szerint (iii. 1) [[III. Alexandrosz makedón király|Nagy Sándor]] [[Pelusium]]ból [[Memphisz]]be tartva megállt a városban. Hérodotosz szerint a heliopoliszi papok voltak a legtájékozottabbak a történelem kérdéseiben az egyiptomiak közül. Általában is a tudás fellegvárának tartották. Filozófiai és csillagászati iskoláit a hagyomány szerint látogatta [[Orfeusz]], [[Homérosz]],<ref>The Historical Library of Diodorus Siculus, [https://books.google.com/books?id=agd-eLVNRMMC&printsec=titlepage#PPA72,M1 Book I, ch VI].</ref> [[Püthagorasz]], [[Platón]], [[Szolón]] és más görög filozófusok is.
A római korban Héliopolisz [[Augustamnica]] provincia része volt. Népessége valószínűleg jelentős számban arabokból állt. Ebben az időben a város [[obeliszk]]jeiből többet a Deltába, Rómába vagy még távolabb vitték; a „[[Kleopátra tűi]]” (valójában [[III. Thotmesz]] korából származik) néven ismert három obeliszket pedig [[Párizs]]ba, [[London]]ba és [[New York]]ba.<ref>[http://afriport.hu/hirek/5325-egyiptom-visszavenne-kleopatra-tjet.html Egyiptom visszavenné Kleopátra tűjét]</ref> Végül a Héliopolisztól alig 6 km-re elterülő [[Fusztát]] és [[Kairó]] épülése a város pusztulását okozta: köveit elhordták építőanyagnak. A területet az arabok ''ˁAyn Šams'' („a Nap kútja”), később ''ˁArab al-Ḥiṣn'' néven ismerték. Ma egykori területének nagy részét szántóföld fedi, de egykori tégla városfalainak nyomai láthatóak, és nagy temploma helyén még mindig áll egy obeliszk – a legkorábbi ismert egyiptomi obeliszk, egyik fele egy párnak, melyet [[I. Szenuszert]] állíttatott. [[II. Ramszesz]] nevével ellátott gránittömbök is láthatóak.
== Jegyzetek ==
| |||