Wikipédia

„Zadravecz István” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Ticino (vitalap | szerkesztései)
672 szerkesztés
36. sor:
== Politikai és egyházi pályafutása ==
[[Fájl:Címere.jpg|bélyegkép|balra|125px|Püspöki címere]]
Horthy kormányzó felkérésére [[Csernoch János]] hercegprímás Zadravecz Istvánt felterjesztette Rómánál tábori püspöki kinevezésére, egyben felkérte őt a tábori püspökség megszervezésére. Csernoch örült e felkérésnek, noha a felbomlott [[Osztrák–Magyar Monarchia]] tábori püspöke, [[Bjelik Imre]] (1911–1918) ekkor még élt…élt. (Csernoch ebben az időben1923-tól [[Nagyvárad|nagyváradi]]on apostoli kormányzóként irányította a [[trianoni békeszerződés|trianoni döntés]] által kettészakított egyházmegyét, 1927-ben itt érte a halál).[http://lexikon.katolikus.hu/B/Bjelik.html]
 
Zadraveczet 1920. augusztus 24-én Csernoch János prímás szentelte püspökké. Püspöki jelmondatául a ''„Pro Regno Mariano” – „Mária országáért”'' szavakat választotta. A [[Horthy Miklós (kormányzó)#Kormányzósága|Horthy-korszak]] idején vallási villongások nehezítették az ország amúgy is drámai helyzetét. A kormányzásban a református és katolikus erők rivalizálása számos problémát okozott, amely a tábori püspökség munkájára is kihatott. Zadravecz igyekezett csillapítani ezeket a nézeteltéréseket. Az első próbatétel [[IV. Károly magyar király|IV. Károly király]] váratlan, [[királypuccs|puccsszerű hazatérése]] volt, amikor is Zadravecznek színt kellett vallania. A kérdésben határozott, de rendkívül diplomatikusan igyekezett eljárni éppen úgy, mint a [[nyugat-magyarországi felkelés]] kérdésében is. Mivel azonban az események kapcsán lojalista (azaz a Habsburg-monarchiával szimpatizáló) álláspontot foglalt el, a Horthy kormányzóhoz fűződő baráti viszonya meggyengült.
 
19271925-ben az magyar [[irredenta]] mozgalom [[Windischgrätz Lajos]] herceg vezetésével, a francia pénzügyi rendszer megbuktatása céljából [[frankhamisítási botrány|frankot hamisított]],[http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1925_december_19_kirobban_a_frankhamisitasi_botrany] s a kész bankjegyeket a budai ferencesek rendházában élő Zadravecz püspöknél helyezték el egy ládában, amelynek tartalmáról a püspök nem tudott. A sajtó azonban belekeverte az ügybe őt magát is. Számos bíráló, sőt mocskolódó írás jelent meg róla. A bíróság azonban Zadraveczet nem találta bűnösnek, és a rágalomhadjáratot folytató lapok a bírósági döntés után súlyos kártérítést fizettek a tábori püspökség vezetőjének. Később, a kommunista rendszer propagandája Zadravecznek a tábori püspökségről történt lemondását is a frank-hamisítási botrány következményeként állították be, noha a püspök nem ezért mondott le tisztségéről. Az igazi ok az volt, hogy beszédeit a M. Kir. Hadügyminisztérium cenzúrázni akarta. Lemondásában így fogalmaz: ''„Válasszatok olyan püspököt, aki a ti ízléseteknek megfelel, s ha nyomogatjátok, a trianoni trágyalé folydogáljon belőle.”''
 
[[Fájl:kapisztrán.jpg|bélyegkép|jobbra|180px|[[Kapisztrán Szent János]] szobra a Budai Várban (Damkó József alkotása)]]
Lemondását követően papi tevékenységet folytatott, pasztorációs úton kétszer járt [[Amerikai Egyesült Államok|Amerikában]], egyszer a [[Szentföld]]ön. Két püspöki kinevezést utasított vissza, mert nem látta kinevezésének értelmét. Könyveket írt, és társadalmi megmozdulásokon tartott beszédeket. ZadravetzetZadraveczet a kolostorban többször felkereste a kormányzó, kikérve véleményét a politikai helyzetről.
 
A deportálások idején régi barátjának, a szegedi Lőw Immanuel rabbinak megmentésére is kísérletet tett, de mire megérkezett a Lőw szabadon bocsátásáról szóló belügyminiszteri engedély, az idős rabbi szervezetét már annyira igénybe vette a bevagonírozás és a Budapestig tartó út, hogy a kórházában meghalt.[[1944]] őszén [[Serédi Jusztinián]] esztergomi érsek felkérésére Zadravecz – mint felsőházi tag – részt vett [[Szálasi Ferenc]] nemzetvezetői eskütételén, s tájékoztatta a prímást a ceremóniáról. Majd a magyar szentföldi ([[Hűvösvölgy]]) ferences kolostorba vonult vissza, ahol üldözött zsidók százait rejtegette rendtársaival. Élelmezésükhöz olykor még a nyilasoktól is kaptak segítséget. Zadravecz és a ferences rendtagok példás magatartást tanúsítottak a vészkorszakban, s zsidók ezreit mentették meg a biztos haláltól - rendházaikban bújtatva, ferences csuhába öltöztetve és/vagy keresztlevéllel ellátva őket.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Zadravecz_István”