„Bódy Gábor” változatai közötti eltérés

1971-ben a Balázs Béla Stúdió (BBS) tagja lett, melynek keretében elkészítette első önálló filmjét ''A harmadik'' címmel (kísérleti dokumentumfilm, ff., 35  mm, 50’). Ennek egyik részletét, amelyben [[Károlyi Zsigmond]] szerepel, a Kis Varsó művészcsoport 2009-ben egy berlini installációjában mutatta be. Bódy Gábor volt az első a BBS történetében, akit filmes diplomája megszerzése előtt tagnak választottak, szembemenve az addigi szabállyal (később olyan „külsősök” kerültek be a BBS-be, mint [[Erdély Miklós]] és [[Tarr Béla (rendező)|Tarr Béla]]).

1971–75 között a [[Színház- és Filmművészeti Egyetem|Színház- és Filmművészeti Főiskola]] filmrendező szakán [[Máriássy Félix]] osztályába járt. 1972-ben előadásokat tartott a filmnyelvről. Tételeinek illusztrálására „saját produkcióban” elkészítette a ''Vadászat kisrókára'' (szintaktikai csoportok) c. montázsfilmet (filmpélda, ff., 16  mm, 5’), mely az 1973-as Párizsi Biennálén elveszett. A biennálé katalógusában két másik film is szerepelt: ''Regards du passé vers l’avenir (lexique des gestes)'', 1971 (16  mm, noir, 6 mn); ''Ifivezetők'' (dokumentumf., BBS, ff., 16  mm, 42’).

1973-ban a BBS-ben megszervezte a Filmnyelvi Sorozatot, a stúdió első kísérletifilmes projektjét, melybe képzőművészeket, zenészeket, írókat is meghívott. Ennek keretében készítette el a ''Négy bagatell''t, valamint fényképezte [[Vidovszky László]] zeneszerző ''Aldrin'' c. filmjét (kísérleti f., BBS 1976, ff., 35  mm, 5’). A sorozat filmjeit később bemutatták [[Amszterdam]]ban, [[Genova|Genovában]], majd számos más külföldi városban is.

1976-ban oktatófilmet készített az Iskolatelevízió számára: ''Filmiskola'' (3 rész, ff., 16  mm, összesen 82’). A BBS-ben megalapította a K/3 (Közművelődési Komplex Kutatások) kísérleti filmcsoportot. Elkészítette ''Pszichokozmoszok'' c. komputerfilmjét, melyben egy szindróma elnevezéseként már megjelenik a „kutya éji dala” kifejezés. A Magyar Televízió „Tévészínház” sorozatában két darabot is színre vitt, [[Siegfried Lenz|Lenz]]: ''Katonák'' és [[L. Hsing-Tao]]: ''Krétakör'' c. műveit. Mindkettőben szerepel [[Udo Kier]], akivel az ''Anzix'' vetítése során ismerkedett meg [[Mannheim]]ben. Közben forgatott reklámfilmet ''Ez a divat'' címmel, a BBS-ben pedig elkezdte ''Kozmikus szem'' c. kísérleti tanulmányfilmjét, amely azonban befejezetlen maradt. A ''Valóság'' c. folyóiratban megjelenik ''A fiatal magyar film útjai'' c. írása. 1977-ben megszületett Zita lánya.

A MAFILM állományába került, kezdetben mint „művészeti ügyintéző” – a „filmrendező” státuszt csak később, 1980-ban nyerte el. Kísérleti dokumentumfilmet készített [[Tímár Péter (filmrendező)|Tímár Péterrel]]rel ''[[Privát történelem]]'' címmel; az eredetileg néma dokumentumfelvételeket a dokumentumanalízis jegyében utólag hanggal látták el. Ez a műve az 1979-es Miskolci Filmfesztiválon elnyerte a Filmkritikusok Díját, majd bemutatták [[Oberhausen]]ben és [[Melbourne]]-ben is. Az Edinburgh-i Filmfesztiválon ''Total expanded cinema'' címmel előadást tartott, melynek alapgondolatát, a „végtelen kép és tükröződés”-t már az 1973-as tihanyi szemiotikai szimpóziumon felvetette.

1983-ban készült el harmadik, egyben utolsó nagyjátékfilmje, a ''Kutya éji dala'' (kísérleti játékfilm, Társulás Filmstúdió, színes, 35  mm, videóról átírt és [[Super 8| Super 8-ról]]-ról felnagyított részletekkel, 147’), melynek főszerepét ő maga játssza. A film egyes részeit Bódy videón ill. [[Super 8]] formátumban rögzítette. A filmben megjelennek a kor „underground” zenekarai: a [[A. E. Bizottság|Bizottság]] és a [[Vágtázó Halottkémek]]. Utóbbi frontembere, [[Grandpierre Attila]] alakítja a filmbéli fiatal csillagászt. A filmet 1984-ben bemutatták a montreali és a taorminai filmfesztiválon, valamint 1986-ban a nyugat-berlini televízióban (ZDF). 1983-ban Bódy gondozta az INFERMENTAL III. kiadását (a [[Balázs Béla Stúdió|BBS-ben]], Budapesten), s ebben az évben készítette el a ''[[Rittersrüstung]]'' (Lovagi fegyverzet) című videóját is, Sophie von Plessennel Nyugat-Berlinben.