Főmenü megnyitása

Módosítások

a
→‎Hatása: egyértelműsítés - Várkonyi Zoltán
Magyarországon Csehov nevét elsősorban drámái tették ismertté, ám az olyan novellák, mint ''[[A 6-os számú kórterem]]'' vagy ''A kutyás hölgy'' szintén hozzájárultak sikeréhez.
 
Magyar színpadon igen korán, már 1908-tól megjelennek művei (igaz, az ekkori, meglehetősen akadémikus stílusban játszó Nemzeti Színház színpadán nem jutnak nagy sikerre). A negyvenes években Csehov több kisebb műve is színpadra kerül, (például A medve című egyfelvonásos, [[Csortos Gyula]] főszereplésével és A dohányzás ártalmasságáról, [[Törzs Jenő]] monológ-jellegű előadásában). Valódi sikert az 1945 utáni időszakban, a [[Várkonyi Zoltán (színművész)|Várkonyi Zoltán]], [[Marton Endre (rendező)|Marton Endre]] és mások munkásságának eredményeképpen megjelenő új típusú játékmód alkalmazásával aratnak darabjai.
 
''"A fiatal Csehov mint fura ötletekben gazdag humorista lett hamar híres s nemsokára világhíres íróvá. Élete végső esztendeiben pedig - mint a drámairodalom megújítója és új utakra indítója - ösztönző példaképe volt, s maradt mindmáig a színpadi szerzőknek. Írt közben regényterjedelmű hosszú elbeszélést is, írt hiteles és felfedező jellegű szociografikus útirajzot is, de főleg és elsősorban mégis novellista. (...) Az a novellairodalom, amely Boccaccio óta kísérte az európai széppróza történetét, Maupassant-nal és Csehovval lépett a múlt század utolsó negyedében olyan magasságokig, amelyet az utódok azóta sem tudtak megközelíteni."''([[Hegedüs Géza]])<ref>[http://mek.oszk.hu/01300/01391/html/ Hegedüs Géza: ''Világirodalmi arcképcsarnok'']</ref>
90 602

szerkesztés