„Kijevi Rusz” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Protokollcsere (WP:BÜ), replaced: http://web.archive.org → https://web.archive.org (2) AWB |
a Vessző utáni szóközhiány, egyéb apróság javítása AWB |
||
123. sor:
[[I. Vlagyimir kijevi nagyfejedelem|Vlagyimir]] uralkodása nagy változást hozott a Kijevi Ruszban. Ő az uralma alá tartozó területek egyesítésére törekedett. Ezt a politikáját szolgálták a hadjáratai, házasságai, a különböző pogány kultuszok egyesítésére tett próbálkozásai, majd a [[kereszténység]] felvétele is ([[988]]). A [[9. század|9]]-[[10. század]]i szláv és varég telepek, települések laza, egymással kapcsolatban nem álló halmazát, a barbár törzsszövetséget, amelynek alapját a poljan törzs és a varégok alkották a vezető rétegét, Vlagyimir intézkedései változtatták meg alapjában. A sikeres hadjáratoknak köszönhetően hatalmas területűre nőtt Kijevi Rusz közigazgatását és irányítását is átszervezte, és az addigi adóztatási formát sem lehetett fenntartani. Azelőtt a fejedelem a kíséretével körbejárta az uralma alá tartozó területeket és személyesen szedte be a járandóságát, az új rendszerben Vlagyimir a fiait bízta meg az egyes körzetek adószedő-kormányzói feladataival. Azonban hamar kiderült, hogy ez nem jelent hosszú távon megoldást, mivel [[I. Jaroszláv kijevi nagyfejedelem|Jaroszláv]], [[Novgorod]] adószedője még apja életében megtagadta az engedelmességet és nem küldte tovább [[Kijev]]be a nagyfejedelemnek a [[Novgorod]]ra kivetett adót. Vlagyimir fegyverrel akarta Jaroszláv engedetlenségét megtorolni, amiben halála gátolta meg.
A [[szeniorátus]] rendje szerint a nagyfejedelmi székben a nemzetség legidősebb férfi tagja követte az elhunytat. Ilyenkor minden rokon követte a rangidőst és eggyel jelentősebb posztot foglalt el, vagyis előrébb lépett a fejedelmek hierarchiájában. A fejedelmek pedig minden fiúgyermeküknek részt adtak a földjeikből. Akinek az apja fejedelem volt, az is az lett és végső soron még a nagyfejedelmi trónt is elérhette. Így a fejedelmek újabb nemzedékei egyre kisebb területek felett uralkodtak, de ezt a rendszert a valóságos erőviszonyok mindig módosították. A Vlagyimir halálát követő trónviszályból végül [[I. Jaroszláv kijevi nagyfejedelem|(Bölcs) Jaroszláv]] ([[1019]]-[[1054]]) került ki győztesen, megszilárdítva hatalmát, és ő határozta meg fiai között az öröklés rendjét. Jaroszláv uralkodása jelenti a Kijevi Rusz virágkorát. Ekkor jön létre az '''első törvénykönyv''' ''(Ruszkaja pravda)'', ekkor alakul ki végérvényesen az önálló kijevi metropólia (püspökség), és ekkor választanak először '''nem görög származású metropolitát''' az egyház élére [[Ilarion kijevi metropolita|Ilarion]] személyében. Ekkor alapítják az első kolostorokat, amelynek szerzetesei az írásbeliség kialakulásában fontos szerepet játszottak. A Kijevi Rusz dinasztikus kapcsolatba került [[Európa]] uralkodóházaival: Bölcs Jaroszláv felesége, Ingigerda ([[Olof svéd király]] lánya) volt. Egyik fia bizánci hercegnőt kapott feleségül, lányai közül Anna [[I. Henrik francia király]]nak, [[Anasztázia magyar királyné|Anasztázia]] [[I. András magyar király|I. András]] magyar királynak volt a felesége, harmadik lánya pedig a lengyel király felesége lett.
=== A Kijevi Rusz hanyatlása és a mongol-tatár hódítás ===
| |||