„Pentameron” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a olasz -> nápolyi |
a →A mű keletkezése: Helikon (WP:BÜ), replaced: [[Helikon (folyóirat, 1990)| → [[Helikon (folyóirat, 1990–)| |
||
35. sor:
A Pentameron hamar bekerült az európai irodalom körforgásába: [[Carlo Gozzi]] számos drámájának témáját innen merítette, és csakhamar felfedezték a német romantikusok is. A [[Grimm fivérek|Grimm-testvérek]] híres mesegyűjteménye is forrásként használja. Első [[Német nyelv|német]] kiadása [[1846]]-ban jelent meg [[Wrocław|Boroszlóban]] [[Felix Liebrecht]] fordításában, [[Jacob Grimm]] előszavával. Ezt nem sokkal követte az [[Angol nyelv|angol]] változat ([[John Edward Taylor]], [[1848]]). Irodalmi kanonizációjában az áttörést [[Benedetto Croce]] [[1891]]-es modern [[Olasz nyelv|olasz]] fordítása hozta meg.
[[Magyar nyelv|Magyarul]] először [[1956]]-ban jelent meg néhány mese gyerekeknek átdolgozott kiadásban (Gianbattista Basile: ''A fonott kalács''. Budapest, Ifjúsági Kiadó, 1956. Átdolgozta [[Csatlós János]]). [[Király Kinga Júlia]] modern fordítása [[2010]]-től jelenik meg különböző szépirodalmi folyóiratokban ([[Jelenkor (időszaki lap)|Jelenkor]], [[Látó (folyóirat)|Látó]], Kalligram, [[Műút (folyóirat)|Műút]], [[Székelyföld (folyóirat)|Székelyföld]], [[Helikon (folyóirat,
Bár a Pentameron előtt is születtek mesegyűjtemények (például [[Giovanni Francesco Straparola]] ''Le piacevoli notti'' című kötete), ez volt az első olyan könyv, amelyet teljes egészében az újramondott népmesék töltöttek meg. Nem tekinthető modern értelemben néprajzi gyűjteménynek, holott tájnyelven íródott, és sok tekintetben megőrizte az élőszó intonációt. Több mese típus itt jelenik meg először írásban.
| |||