„II. Károly magyar király” változatai közötti eltérés

Orbán pápa ily módon megerősödve, de nem megelégedve került felülre Itáliában. Elégedetlenségét Károly ellenkezése váltotta ki mivel, hogy a pápa rokonát, ''Prignano Ferencet'' az új királyságában nem támogatta kellő igyekezettel. Meggyőzése céljából Orbán pápa 1383 nyarán Nápolyba utazott, Károly [[Aversa|Aversában]] tisztelettel fogadta, de Nápolyban már őrizet alá vetette. Bíborosai közbenjárására szabadulva [[NorceaNocera|NorceábaNocerába]] ment, Károly a királyság belügyeibe történt újabb beavatkozásai miatt a várostvárat ostrom alá vette. A pápa engedményekre kényszerült, de a jó viszony már nem állt helyre.

1385-ben a bíborosok összeesküvést szőttek a pápa ellen, amelyben Károly érintettsége is felvetődött. Az összeesküvés résztvevőit elfogató pápa Károlyt maga elé idézte. Károly ismét haddal vonult NorceaNoreca alá, válaszul a pápa Károlyt a királynéval együtt 1385. február 2-án egyházi átok alá helyezte. A pápát Anjou Lajos hadainak maradéka Genovába menekítette, a magával vitt fogoly kardinálisokat – egy kivételével – kivégeztette.<ref name="Károly 3." />