„Sombori Sándor” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
egyert2
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a Hitel (WP:BÜ), replaced: [[Hitel (politikai folyóirat)| → [[Hitel (folyóirat, 1936–1944)| (2)
27. sor:
== Életútja ==
 
A [[brassó]]i Római Katolikus Főgimnáziumban érettségizett. Egyetemi tanulmányait az I. Ferdinand Egyetemen kezdte magyar–francia szakon, majd az I. Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészeti Karán folytatta és fejezte be (1943). Szakvizsgadolgozata ''A románság képe a magyar irodalomban 1875-ig'' címmel a [[Hitel (politikai folyóirat, 1936–1944)|Hitelben]] (1943/7) jelent meg. Az egyetem tanárképző intézetében szerzett középiskolai tanári képesítést (1944). Tanított a [[kolozsvár]]i [[Református kollégium (Kolozsvár)|Református Kollégiumban]] (1943–45), a [[csíkszereda]]i Római Katolikus Főgimnáziumban (1945), majd a [[sepsiszentgyörgy]]i [[Székely Mikó Kollégium]]ban (1945–56). Dramaturgja volt a [[sepsiszentgyörgy]]i [[Sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház|Állami Magyar Színháznak]] (1956–59, 1965–69), közben egy ipari szakiskolában is tanított (1959–65). 1969-től nyugdíjazásáig (1982) a 2. sz. Líceum tanára volt.
 
== Munkássága ==
 
Első írását, ''A baksis'' c. karcolatot brassói iskolájának ''Tábortűz'' c. sokszorosított lapja közölte. Első nyomtatásban megjelent cikke: ''A romániai magyar cserkészetről'' (Magyar Cserkész, 1941). Másodéves korától szemlecikkei, filmbírálatai jelentek meg az [[Ellenzék (napilap)|Ellenzékben]], a [[Hitel (politikai folyóirat, 1936–1944)|Hitelben]] és a [[Március (diáklap)|Március]] c. diáklapban. „Sombori Sándor” jeligével díjat nyert egy drámapályázaton, később ezt használta írói névként. Az [[1950-es évek]]től cikkeket, tanulmányokat közölt a [[Korunk]], [[Művelődés (folyóirat)|Művelődés]], [[Brassói Lapok (hetilap)|Brassói Lapok]], [[Előre (napilap, 1953–1989)|Előre]], [[Falvak Népe]] hasábjain, a ''Szülőföldünk'' c. antológiában (Kolozsvár, 1944), a sepsiszentgyörgyi múzeum [[Aluta]] c. évkönyveiben, A Hét Évkönyvében (Bukarest, 1981).
 
''A magyar kultúra megújhodása'' c. tanulmánya az [[Magyar Népi Szövetség|MNSZ]] 1848–1849. Centenárium c. kiadványában (uo. 1948) jelent meg; az Aluta közölte ''Színjátszás Sepsiszentgyörgyön a 19. században'' (1970. 163–218; 1971. 547–570) és Sepsiszentgyörgyre vonatkozó adatok Mikszáth Kálmán Ka­tánghy Menyhértjének magyarázataihoz (1971. 541–546) c. tanulmányait, valamint Rétyi tájszótárát (1974/75. 331–339; 1976/77. 401–411).