„Linux” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Vessző utáni szóközhiány, egyéb apróság javítása AWB
185. sor:
Habár sok Microsoft Windowsra és Mac OS X-re írott program nincs még Linuxra portolva (azaz átírva), így például az asztali kiadványszerkesztés<ref>{{cite web|url=http://www.freeos.com/articles/2540/ |title=Microsoft Office for Linux? |accessdate=2008-02-03 |last=Advani |first=Prakash |date=2000-10-27 |work=FreeOS |publisher=FreeOS Technologies (I) Pvt. Ltd.}}</ref> és a professzionális hangszerkesztés<ref>{{cite web|url=http://arstechnica.com/guides/tweaks/linux-audio.ars |title=Editing audio in Linux |accessdate=2008-02-03 |last=Smith-Heisters |first=Ian |date=2005-10-11 |work=Ars Technica |publisher=Ars Technica, LLC}}</ref><ref>{{cite web|url=http://www.keyboardmag.com/article/linux-its-not/apr-07/27458 |title=Linux: It's Not Just For Computer Geeks Anymore |accessdate=2008-02-03 |last=Lumma |first=Carl |date=April 2007 |work=Keyboard Magazine |publisher=New Bay Media, LLC.}}</ref><ref>{{cite web|url=http://www.soundonsound.com/sos/feb04/articles/mirrorimage.htm |title=Using Linux For Recording & Mastering |accessdate=2008-02-03 |last=James |first=Daniel |date=February 2004 |work=[[Sound On Sound]] |publisher=SOS Publications Group}}</ref> területén lemaradása van a Linuxnak, ám a hétköznapi felhasználó igényeit kielégítő programokban nincs hiány.<ref>{{ cite web | title = The table of equivalents/replacements/analogs of Windows software in Linux | url = http://www.linuxrsp.ru/win-lin-soft/table-eng.html}}</ref>
 
Számos Windowson elérhető szabad szoftver elérhető Linuxra is (sőt sok esetben általában Linuxra írják meg először), így például a népszerű [[Pidgin (program)|Pidgin]], [[Mozilla Firefox]], [[OpenOffice.org]] és [[GIMP]] elérhetőek Linux rendszerre is.<ref>{{cite web|url=http://hu.opensuse.org/Windowsos_alkalmazások_megfelelője |title=Windowsos alkalmazások megfelelője |publisher= OpenSuse.org magyar honlapja}}</ref> Ezek közül sok alapértelmezetten benne van sok disztribúcióban. Egyre több jogvédett, kereskedelmi szoftver is elérhető.<ref>{{cite web | url = http://www.iist.unu.edu/globaldesktop/ | title = The Global Desktop Project, Building Technology and Communities|accessdate = 2006-05-07}}</ref> Animációk és vizuális effektek tekintetében az olyan magas szintű szoftverek, mint a [[AutoDesk Maya]], Softimage XSI és [[Apple Shake]] egyaránt elérhetők Windowsra, Macre és Linuxra.
Több képernyőfelolvasó is elérhető, például az Orca és a Blinux.<ref>[http://lists.debian.org/debian-devel/2000/08/msg01074.html SuSE-Blinux: a new Screenreader; Debian? (fwd)<!-- Robot generálta cím -->]</ref>(Kifejezetten vakok számára fejlesztett magyar Linux is létezik BeLin néven).<ref>{{cite web | url = http://ubuntu.hu/hirek/2008sep/belin-a-beszelo-linux | title = BeLin - a beszélő Linux | work = ubuntu.hu | author= toros | accessdate = 2008-09-17}}</ref><ref>{{cite web | url = http://ubuntu.hu/hirek/2008sep/interju-hammer-attilaval-a-belin-vezeto-fejlesztojevel | title = Interjú Hammer Attilával, a BeLin vezető fejlesztőjével | work = ubuntu.hu | author= toros | accessdate = 2008-09-17}}</ref>
 
307. sor:
== Források ==
* Linus Torvalds, David Diamond ''[[Just for Fun|Just for fun – Wie ein Freak die Computerwelt revolutionierte]]''. München 2001, ISBN 3-423-36299-5.
* Thomas Uhl, Stefan Strobel: ''LINUX. Unleashing the Workstation in Your PC, Springer-Verlag GmbH (Oktober 1994), ISBN 3540580778''
* Daniel J. Barrett: ''Linux kurz & gut.'' O’Reilly Verlag, Köln 2004, ISBN 3-89721-501-2.
* Michael Kofler: ''Linux. Installation, Konfiguration, Anwendung.'' Addison-Wesley, München 2005, ISBN 3-8273-2158-1.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Linux