„Dienes László” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
CsurlaBot (vitalap | szerkesztései)
a →‎Irodalom: egyértelműsítés - Huszár Tibor
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a →‎Élete: Napkelet (WP:BÜ), replaced: [[Napkelet (romániai magyar folyóirat)| → [[Napkelet (folyóirat, 1920–1922)|
29. sor:
[[Tokaj]]on született Dienes Barna és Pusztay Erzsébet gyermekeként. Középiskolai tanulmányait a [[debrecen]]i református kollégiumban, a jogot [[Budapest]]en végezte, két évig [[Párizs]]ban tanult. Fiatalon bekapcsolódott a szocialista diákok szervezetébe s a [[Galilei Kör]]be, [[Szabó Ervin]] tanítványa, 1918 őszén a Fővárosi Könyvtár vezetője Budapesten, a [[Kommunisták Magyarországi Pártja|KMP]] alapító tagja, a [[Magyarországi Tanácsköztársaság]] idején városi [[népbiztos]].
 
Könyvtártudományi és irodalomkritikai munkái 1914-től jelentek meg, háborúellenes cikkeit a [[Huszadik Század (folyóirat)|Huszadik Század]] közölte. 1919 őszén barátjával, [[Bölöni György|Bölöni Györggyel]] együtt mint politikai emigráns [[Románia|Romániában]] telepedett le, s együtt indították meg a [[Bukaresti Hírlap]] c. napilapot. Munkatársa a [[Napkelet (romániaifolyóirat, magyar folyóirat1920–1922)|Napkelet]]nek is, ''Nyugati szemle'' c. rovatában rendszeresen beszámolt a nyugati [[avantgárd|avantgardista]] áramlatokról, s a lap hasábjain maga is [[szürrealizmus|szürrealista novellák]]kal jelentkezett; közölt az aradi ''[[Genius (folyóirat)|Genius]]''ban és ''[[Periszkop (folyóirat)|Periszkop]]''ban is. 1922-ben [[Kolozsvár]]t telepedett le, s a [[Keleti Újság]]nál volt szerkesztőségi tag 1925-ig.
 
Életrajzírói bírálták ''Művészet és világnézet'' c. cikkgyűjteményének (Kolozsvár, 1925) idealista beütéseit, s alapítása, az [[1926]] [[február]] havában beköszöntőjével induló kolozsvári [[Korunk]], haladó úttörésében sem volt még mentes a kísérletező eklekticizmustól. Amikor radikális gondolkodása miatt [[Vasgárda|vasgárdista]] diákok véresre verték, az incidens után feleségével, [[Götz Irén Júlia]] egyetemi vegyészprofesszornővel és gyermekeivel 1928-ban [[Berlin]]ben keresett menedéket. Onnan küldte el helyettesének, majd utódjának, [[Gaál Gábor (író)|Gaál Gábornak]] ''Az orosz szocialista tervgazdaság'' c. tanulmányát (Korunk 1929/11-12 és 1930/1), az első magyar ismertetést a [[Szovjetunió]] közgazdasági fejlődéséről és megerősödéséről. Mint társszerkesztő 1931 augusztusáig szerepelt neve a Korunk élén, ekkor költözött [[Moszkva|Moszkvába]], ahol 1945-ig nyelvpedagógusi és bibliográfiai munkásságot fejtett ki. 1945-től [[Magyarország]]on élt, ahol haláláig a [[Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár]] igazgatója s a gazdaságtani tanszék vezető tanára az egyetem [[jog]]i karán.