„Lőrincz József (költő)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a hivatkozás előtti és utáni dupla írásjel javítása, egyéb apróság AWB |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
42. sor:
Keveset, de fokozott művészi gonddal alkotó ember sejlik föl költeményeiből, aki tömör, szűkszavú, puritán szövegeiben életérzést és korhangulatot egyaránt elrejt.<ref>Zsidó Ferenc: Az élet delén túl, Romániai Magyar Szó, 2003. január 23., Színkép melléklet „C” oldal</ref>
1990-től a ''[[Székely Útkereső]]'' egyik alapító tagja, a [[Hargita Népe]] munkatársa. Kutatási területei: folklorpedagógia, Tamási Áron élete és művei. A Tamási-jelenség több új vonatkozását tárgyalta írásaiban. Számos tévhitet sikerült cáfolnia az íróval kapcsolatban eredeti kutatások alapján. Főleg, ami az udvarhelyi diákéveket illeti.<ref>P. Buzogány Árpád: Lőrincz József eloszlatja a Tamásiról kialakult tévhiteket. Udvarhelyi Híradó, 2000. március 28. 6.</ref> Olyan ősképek létére hívja fel a figyelmet a székely író alkotásaiban, amelyek a nyelvezet, észjárás miatt regionálisnak bélyegzett életművet egyetemessé avatják.<ref>Zsidó Ferenc: Tamási Áron hazatérése, Udvarhelyszék, 2000. április 5., „b” mellékleti oldal</ref> A Tamási-művek csomópontjaiba helyezett bölcs mondásokra, szentenciákra figyel föl, amelyek által népről, nemzetről, szülőföldről, erkölcsről, művészetről vall az író, s melyek által "egy derűs, bizakodó közép-kelet-európai létértelmezést ismerhetünk meg".<ref>Barabás Blanka: Tamási műveinek szentenciái. Udvarhelyi Híradó, 2007. október. 11. 8.</ref> Ahogy egyik könyvének elemzője megjegyzi:<ref>"Zsidó Ferenc: Tamási Áron hazatérése, Udvarhelyszék, 2000. április 5., „b” mellékleti oldal</ref>"...jól ismeri Tamási életművét, kellő alázattal, ugyanakkor igazi filológusi pontossággal és minuciózussággal kezeli a témát". Aprólékos ténygyűjtő, tényfeltáró munkával még azt is dekódolja Lőrincz József, amit a Szervátiuszok senkinek se mondtak, mondhattak el, de belevésték a farkaslaki Tamási-emlékkőbe. Kézen fogva vezet körbe bennünket könyvében, hogy megértsük a kő titkait.<ref>Sárközi Csaba: A kiáltó kő, Átalvető (Szekszárd), 2006. június, 28-29.</ref> 1990-től a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnáziumban a névadó író születése évfordulójának ünnepségeit szervezi évente. Kétszáznál több publicisztikai, kritikai írását szaklapok és napilapok adják közre. Folklorgyűjtéseivel, néprajzi, helytörténeti írásaival falusi származású tanulói kultúraváltását, szocializálódását próbálta kedvezővé tenni.<ref>Komoróczy György: A kultúraváltás sikeréért. Polgári Élet, 2007. január 19-25. 9.</ref> 1994-ben bírálta a XII. osztályos magyar irodalomkönyvben az aránytalanságokat, hogy [[Nyirő József]], [[Reményik Sándor]] nagyon kis helyet kap, [[Szőcs Géza (költő)|Szőcs Géza]], [[Farkas Árpád (író)|Farkas Árpád]], [[Hervay Gizella]] és mások teljesen kimaradtak.<ref>[[Romániai Magyar Szó]] (Bukarest), 1994. május 10.</ref>
Lőrincz József rendezte sajtó alá, írt jegyzeteket hozza, szerkesztette a Székelypetki népballadák (2014) című kötetet, melynek anyagát feleségével, Lőrincz Ilonával gyűjtötték. A könyv a magyar népköltészet hajdan legékesebb műfajából hoz 43 változatot a népballada agóniájának korában, olyan helyről, az udvarhelyszéki Székelypetekről, ahol soha senki népköltészetet nem gyűjtött. Ez lehet a kiadvány egyik értéke, meg az, hogy a CD-melléklet húsz, még élő népballadát tartalmaz petki énekesektől az átszármaztatást szolgálva. A könyv sok adatot tartalmaz a balladaváltozatok születésére, életére vonatkozóan. A balladaéneklő és -teremtő falu eddig nyomtatásban meg nem jelent monográfiája is helyet kap a könyvben.<ref>P. Buzogány Árpád: Petki balladák könyve. Lustra (Székelyudvarhely), 2014. 1. szám, 42. </ref>
A költő-tanár az Anyanyelvápolók Szövetsége által 2014-ben díjazott pályamunkáját bővítette ki Székelydálya tájnyelvének kincsei című könyvében (2015). A 3500 címszót tartalmazó tájszó-tárt szakszerű elméleti alapozás előzi meg. A dályai tájnyelv hangtani, alaktani, mondat-és szövegtani jellemzőinek felsorakoztatása után a szókészlet részletező bemutatására kerül sor. A könyvet versmellékletek és képek zárják. A kiadvány hathatósan bizonyítja, hogy a tájnyelv napjainkban is teremtő erőként gazdagítja az össznemzeti nyelvi kódot, segítheti a falusi származású egyének személyiségének szerencsés kibontakozását. Mindenképpen megérdemli a kutató odafigyelést.
<ref>Komoróczy György: Székelydályai nyelvi kincstár. Hargita Népe, 2015. nov.19. 10. </ref> <ref> Nagyálmos Ildikó: "A tájnyelvhasználat az egészséges személyiségfejlődés fontos tényezője... " Udvarhely, 2015. okt. 2. 8.</ref>
== Kötetei ==
* [[Ábránfalva]] 500 éves. Emlékfüzet. Szerkesztette Forró Miklós, Lőrincz József, kiadó nélkül, Székelyudvarhely, 1991.
53 ⟶ 55 sor:
* Idő a humorra. Anekdoták Tamási Áronról. Gyűjtötte és átdolgozta Lőrincz József. Udvarhelyszék Kulturális Egyesület-Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont, Székelyudvarhely, 2010.
* Székelypetki népballadák. Gyűjtötte Lőrincz Ilona és Lőrincz József. Szerkesztette, az előszót írta, a jegyzeteket készítette Lőrincz József. Top Invest Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2014.
*Székelydálya tájnyelvének kincsei.Top Invest Kiadó, Székelyudvarhely, 2015. 170 oldal. A könyv végén 6 oldal vers, 11 oldal kép.
==Antológiák==
| |||