„Sarkadi Imre” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Munkássága: egyértelműsítés - Fábri Zoltán |
a →Életútja: Szabad Szó (WP:BÜ), replaced: Szabad Szó → Szabad Szó |
||
34. sor:
Édesapja adóhivatalnok, édesanyja tanítónő volt. Középiskolai tanulmányait a [[Debreceni Református Kollégium]]ban folytatta. 1939-ben leérettségizett, majd szülővárosában, a [[Debreceni Egyetem|Tisza István Tudományegyetem]]en hallgatott jogot 1943-ig. Tanulmányaival párhuzamosan 1941-ben gyógyszerészsegédként dolgozott, később írnokként, majd 1942–1944-ben a ''Debreceni Újság – Hajdúföld'' nyomdai korrektoraként kereste kenyerét. Már ezekben az években is küldött tudósításokat sportlapoknak, végül 1945-ben a ''Tiszántúli Népszava'' munkatársa, illetve a ''Debreceni Szabad Szó'' szerkesztője lett.
1946-ban Budapestre költözött, és a ''[[Szabad Szó (folyóirat, 1889–1952|Szabad Szó]]'' munkatársa, később felelős szerkesztője lett. Belépett a Nemzeti Parasztpártba, megismerkedett Kovács Imrével, Veres Péterrel és Erdei Ferenccel. 1947–1948-ban ezzel párhuzamosan a ''[[Válasz]]'' színházi jegyzetírójaként, 1948–1949-ben munkatársaként tevékenykedett, illetve a [[Magyar Rádió]] ''Falurádió'' című műsorába is bedolgozott, amíg onnan politikai okokból el nem bocsátották. 1949-ben rövid időre az akkor alakult [[Mafilm|Magyar Filmgyártó Vállalat]] lektora lett, majd 1950-ben a ''[[Művelt Nép]]'' segédszerkesztőjeként folytatta újságírói munkáját. 1950 után főként írásaiból élt, bár időről időre munkatársa lett egy-egy folyóiratnak, illetve 1953-ban [[Balmazújváros]]ban általános iskolai tanítói munkát is vállalt. 1954-1955-ben előbb a ''[[Csillag (folyóirat)|Csillag]]'' szerkesztőbizottsági tagja, majd az ''[[Irodalmi Újság]]'' munkatársa lett, 1955-től 1957-ig pedig a [[Madách Színház]]nál dolgozott dramaturgként. 1960 után az Állami Vakcinatermelő Intézet fermentorkezelő segédmunkása volt.
Kortársai szerint virtuskodó alkat volt, egész élete egyetlen szakadatlan játék volt a halállal, az önpusztítással. Halála is így következett be: máig tisztázatlan körülmények között [[Kondor Béla]] Bécsi utcai ötödik emeleti műtermének ablakából lezuhant és szörnyethalt.<ref>[http://mek.niif.hu/01100/01149/html/sarkadi.htm „És egy italos éjszakán egy baráti családnál, jó barátok körében rosszul kapaszkodik az ablakpárkányra, és sok emelet magasságából az utcára zuhan. Aligha volt elhatározott öngyilkosság, de egyszer így kellett történnie. Önpusztító tehetség volt, és már éppen ott tartott, hogy elérkezett a remekművek koráig. Alighanem halhatatlanjaink közt marad neve és életművének java része.”]</ref>
| |||