„Dublin” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Vessző utáni szóközhiány, egyéb apróság javítása AWB
a Dublini vár
54. sor:
[[Fájl:Dublin SPOT 1023.jpg|thumb|right|Műholdfelvétel]]
[[Fájl:Dublin - Father Mathew Bridge - 110508 182542.jpg|thumb|jobb|Az [[1014|1014-ben]] épült Father Mathew-híd, ami a korebéli kereskedelmi útvonalak átkelőhelye volt a [[Liffey (folyó)|Liffey-folyón]]]]
[[Fájl:Dublin Castle (8338041577).jpg|thumb|jobb|A [[Dublindublini Castlevár]], az angol közigazgatás volt írországi központja, előtérben a [[normannok]] által a [[13. század]]ban épült várból megmaradt Record-torony]]
 
Az [[írek]] saját fővárosukat [[ír nyelv]]en ''Baile Átha Cliath''nak mondják (ez kb. „bljá-kljah”-nak hangzik), ennek jelentése „Település a rőzsefonattal megerősített gázlónál”, ami egy házcsoport elnevezése volt a Poddle-patak és a [[Liffey (folyó)|Liffey-folyó]] találkozásánál, azon a környéken, ahol ma a Father Mathew-híd található. Itt keltek át a Liffey-folyón azok, akik Írország egyik legfontosabb útján, az északi [[Derry]]-től, a déli [[Waterford]]-ig futó országúton közlekedtek. A környéket megszálló [[vikingek]] egy másik – ugyancsak ír eredetű – elnevezést használtak, a ''fekete tó'' jelentésű ''Dubh Linn''-t, ami később Dublinné egyszerűsödött. A vikingek is itt építették ki legfontosabb írországi városukat, melyet erős gerendapalánkkal vettek körbe, azon a környéken, ahol ma a Christ Church-katedrális áll. A város a mai O'Connel-híd közelében ért véget, ugyanis odáig terjedt a tenger, és azon a helyen építették fel a kikötőjüket.
79. sor:
Dublin, amely [[1652]] óta Írország fővárosa, még mindig inkább György korabeli város. A Mansion House a [[főpolgármester]] rezidenciája [[1715]] óta, innen kiáltották ki [[1919]]-ben az ország függetlenségét. A ''Leinster Házban'' ülésezik a [[dáil]], a parlament. Építését [[1744]]-ben kezdték meg, még mint Leinster hercege számára készülő városi házat. A ''Vámház (Custom House)'' (1791) és a ''Four Courts'' (1786) is ebből a korból származik.
 
Az ''O'Conell Street'' [[Európa]] egyik legszélesebb és legbarátságosabb útvonala, a [[Liffey folyó]]tól északra halad. Itt van a postahivatal: az [[1916-os Húsvéti-felkelés]] résztvevőinek egykori főhadiszállása. A részben normann jegyeket mutató [[Dublindublini Castlevár]]-benban volt évszázadokig a brit közigazgatás székhelye; kormányhivatalok számára építették újjá. A Liffey-től délre található a Christ Church és a [[Szent Patrick-székesegyház]]. 1922-ben itt zajlott az Ír Szabadállam támogatói és az IRA közötti összecsapás, a [[dublini csata]].
 
A mai Dublin a [[Dublini-öböl]] két végpontjától, az északi [[Howth-félsziget]]től a déli [[Bray]] városkáig tart. A napos időben barátságos, széles öböl dimbes-dombos, házakkal teleszórt látványát [[George Bernard Shaw|G. B. Shaw]] (mindenképp lokálpatrióta túlzással) [[Nápoly]] környékénél is szebbnek tartotta. A történeti Dublin a Liffey partjának közvetlen közelében található. A régebbi időkben szigorúan megkülönböztették a folyó déli partján található gazdag központot a folyótól távolodva egyre jobban szegényedő északi oldaltól. Mára a két városrész különbsége kezd eltűnni.
233. sor:
* '''[[Newmann House]]''' (ez volt az Ír Katolikus Egyetem), ahol [[James Joyce]] és [[Flann O'Brien]] is tanultak. Ebből nőtt ki a mai ''University College of Dublin'', Dublin második egyeteme. Az épület 1765-ben épült, nevét a katolikus egyetem első rektoráról kapta.
 
* '''[[DublinDublini Castlevár]]''' (A dublini''Dublin várCastle''): Elődjét a normannok építették a XIII. században, ebből csak egy vaskos Record-tornya maradt, valaha várbörtön. A vár hivatalosan 1922-ig az angol közigazgatás írországi központja volt. 1937 óta itt iktatják be hivatalukba az ír köztársasági elnököket.
* '''[[City Hall]]''' (Városháza/régi): A dublini városháza épülete, 1769-től 1779-ig eredetileg tőzsdepalotának építette [[Thomas Cooley]].
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Dublin