„Harmincadvám” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
|||
1. sor:
A '''
A ''tricesima'' a [[13. század]] elején megjelenő belforgalmi célú ''pótlólagos vásárvám''.
Első hivatkozása egy 1209 évi oklevélben - a varasdiak harmincadmentessége - található. Egy 1235-ben kelt oklevélben [[II. András magyar király|II. András]], Jolánta nevű leányának
Kezdetben az ország legforgalmasabb belföldi piacain az eredetileg királyi, de később egyházi testületeknek eladományozott vásárvám (''tributum fori'') helyett került bevezetésre.
Külkereskedelmi vámként történő bevezetése - az ország északi részén felállított új harmincadhivatalokhoz kapcsolódóan - Károly Róbert nevéhez köthető, de ebben az időszakban még mint belföldi pótlólagos vásárvám is szerepel.
Általános külkereskedelmi - be- és kiviteli - vámként [[Zsigmond magyar király|Zsigmond]] 1405. évi dekrétumától számítható.<ref>Pach Zsigmond Pál: A harmincadvám az Anjou-korban és a [[14. század|14]]-[[15. század]]
A [[külkereskedelem]] a [[tartományurak]]kal folytatott háború idején erősen lehanyatlott. Fellendítése érdekében Károly [[1316]]-ban általános menlevelet adott ki a délről érkező kereskedők számára. A két fő nemzetközi kereskedelmi útvonal közül az egyik ekkor délre, [[Dalmácia|Dalmácián]] keresztül [[Itália|Itáliába]], a másik [[Bécs]]en keresztül nyugatra vezetett. Az eddigi belső vámok helyett – amelyek elajándékozás révén zömmel magánkézbe jutottak – egy új külkereskedelmi vámra, a [[harmincadvám]]ra alapozta a vámbevételeket. Ezt a fő kereskedelmi utak mentén a nagyobb városokban szedték. Mértéke kezdetben a kivitt és behozott áruk értékének 1%-a volt. Idővel magába olvasztotta a régi [[nyolcvanad]] határvámot is.<ref name="Károly Róbert emlékezete"> {{cite book |author= [[Kristó Gyula]], [[Makk Ferenc]] |title= Károly Róbert emlékezete |chapter= Előszó. |publisher= Európa Könyvkiadó Budapest 1988 |id= ISBN 963-07-4394-9}} </ref>
14. sor:
Mértékét [[Zsigmond magyar király|Luxemburgi Zsigmond]] idejében 3,33%-ra emelték fel. Az 1467. évi országgyűlés [[I. Mátyás magyar király|Hunyadi Mátyás]] kérésére lecserélte a [[koronavám]]mal (''vectigal coronae'').<ref name="katolikus:harmincadvám"> [http://lexikon.katolikus.hu/H/harmincadv%C3%A1m.html Magyar katolikus lexikon] </ref>
A 15. század végétől a kiváltságosok - a nemesség és az egyháziak - ismét nem fizették, formailag saját termelésű és szükségletű áruik után.<ref>Bán Péter: Harmincad, harmincadvám. In:
==Források==
|