„Tell Vilmos” változatai közötti eltérés

Az egyik dán legendában amelyet [[Saxo Grammaticus]] ''Gesta Danorum'' ''(Dánia Története)'' című munkájában dokumentált, szerepel szintén egy íjász, akinek története kísértetiesen hasonlít Tell történetéhez. Az íjász, Toko, más verzióban Tiki [[I. Harald dán király|Kékfogú Harald]] idejében élt és egyszer kérkedett tudományával, amit a király is meghallott. Harald hasonlóan szeszélyes és kegyetlen zsarnok mint Gessler, ezért arra kényszeríti Tikit, hogy fia fejéről lőjön le egy almát. Az íjász végrehajtja a feladatot, de félre tesz egy nyílvesszőt, mert amennyiben fiát bármi érné, megöli Haraldot. Később lesben áll és egy jól irányzott lövéssel leteríti a zsarnokot. Minden bizonnyal aki először kiötlötte Tell Vilmos történetét, az bizonyára ismerte Grammaticus által lejegyzett Tiki tettét és felhasználta.
 
A legenda a 15. század első felében két változatban tűnt fel. Az első a ''Tell-ének'' nevű népszerű [[ballada|balladában]] terjedt, de [[1512]]-től kezdve már színdarabként is ismert volt. Más művekben a Habsburgok ellen szőtt összeesküvőként szólnak Tell Vilmosról. Már e korai történetek központi cselekménye is a Tell és Gessler közötti konfliktus, illetve a híres nyíllövés, ám a történet más részei eltérnek a ma elterjedt változattól. Léteztek mesék Tell Vilmos későbbi kalandjairól is.Ezek Ezeket a nem túl ismert történeteket Bakonyi Antal gyűjtötte össze és dolgozta fel őket 1783-ban.
 
A svájci [[Aegidius Tschudi]] 1570 körül számos írásban és közszájon keringő Tell-történetet dolgozott össze egyetlen művé, amelyek [[Friedrich Schiller]] feldolgozása nyomán egész [[Európa|Európában]], majd később az egész világon ismertté váltak.
Névtelen felhasználó