Főmenü megnyitása

Módosítások

a
szövegszépítés és kiegészítés a tudományos eredményekkel
<!-- Pályafutása -->
| szakterület = Fizika
| kutatási terület = [[Rayleigh-féle szóródásszórás]], felületi jelenség felfedezése és az hullámok,[[argon]] felfedezése
| tudományos fokozat = <!-- melyiket és mikor --->
| mérnöki ág = <!-- mérnökök esetében -->
| honlap =
}}
[[Báró]] '''John William Strutt''', III. Lord Rayleigh, (1842. november 12. – 1919. június 30.) [[angolok|angol]] [[fizikus]], aki [[William Ramsay]]vel közösen felfedezte az [[argon]]t, majd munkájuk folytatásával Lord Rayleigh elnyerte az 1904-es [[Fizikai Nobel-díj]]at ([[William Ramsay|Sir Ramsey]] pedig ugyanazon évben a [[Kémiai Nobel-díj]]at).<ref>{{ Felfedeztecite továbbá azon jelenséget, melyet [[Rayleigh-féle szóródás]]ként tartanak számon, valamint megjósolta a felszíni hullámok létezését, mely ma a [[Rayleigh-hullámok]] nevet viseli.web
|url=http://www.nobelprize.org/nobel_prizes/physics/laureates/1904/|title=Lord Rayleigh (John William Strutt)|accessdate=2012-11-12|publisher=nobelprize.org|language=angol}}</ref>
 
== Életrajz ==
John William Strutt Lanford Grove-ban született [[Essex]] grófságban Lanford Grove-ban született. KoraiGyerekkorában éveibengyenge rosszfizikuma, törékeny egészségi állapota és törékenysége miatt sokat szenvedett.
Tanulmányait a Harrow Iskolában kezdte, majd 1861-ben [[Cambridge]]-ben a [[Cambridge-i Egyetem|Trinity College]]-ban kezdett el matematikát tanulni, és itt szerzett BA képesítést 1865-ben. Az MA megszerzése után 1868-ban visszament a családi birtokra Terlingtonba, ahol egy istállóból átalakított laboratóriumban kezdett tudományos vizsgálatokba.
Később megkapta a Trinity tagságot is. Ezt a posztját egészen 1871-ig, Evelyn Balfour, James Maitland Balfour lányával való házasságkötéséig megtartotta. Három gyermekük született. Amikor 1873-ban apja, John Strutt, II. Báró Rayleigh meghalt, címét ő örökölte tovább.<ref>{{cite web|url=http://www.1911encyclopedia.org/John_William_Strutt,_3rd_baron_Rayleigh|title=John William Strutt, 3rd baron Rayleigh|accessdate=2012-11-12|publisher=The 1911 Encyclopedia|language=angol}}</ref>
 
Lord Rayleigh korának elismert, nagy tekintélyű tudósa volt. Másodikként kapta meg a William Cavendish által 1871-ben alapított [[Henry Cavendish]] emlékének szentelt [[Cavendish Professzor]]-i címet, ami a [[Cambridge-i Egyetem]]en kívül a híres kutató laboratórium, a [[Cavendish Laboratórium]] vezető professzori megbízatását is jelenti egyben. Ezt elsőként [[James Clerk Maxwell]] kapta, majd 1879-1884 között Rayleigh töltötte be ezt a posztot, utána [[Joseph John Thomson|J. J. Thomson]], majd [[Ernest Rutherford]] következett.
A Harrow Iskolába járt, 1861-ben matematikát kezdett el tanulni a [[Trinity College (Cambridge)|Trinity College]]-ban, [[Cambridge]]-ben. 1865-ben megszerezte BA képesítését, majd az MA-ját 1868-ban. Később Trinity tagságot is kapott. Posztját egészen 1871-ig, Evelyn Balfour, James Maitland Balfour lányával való házasságkötéséig megtartotta. Három gyermekük született.
Lord Rayleigh-t 1873. június 12-én beválasztották a [[Royal Society]]ba, aminek 1905-től 1908-ig ő volt az elnöke.
1919. június 30-án halt meg Withamben, [[Essex]]ben. Több [[Hold]]- és [[Mars (bolygó)|Mars]]-[[becsapódási kráter|krátert]] is elneveztek róla.
 
==Tudományos eredményei==
1873-ban apja, John Strutt, II. Báró Rayleigh meghalt, címét ő örökölte tovább.
Szerteágazó tudományos érdeklődése révén, többek között foglalkozott folyadékok felületi feszültségével, viszkozitásával, akusztikával, elektromossággal, fotográfiával, optikával. Járatos volt mind a kísérleti, mind az elméleti fizika módszereiben, és a matematikai témákban is. Kísérleteiben sokszor nagyon egyszerű eszközökből felépített saját készítésű berendezéseket használt, és a kapott eredményeket gondos matematikai elemzésnek vetette alá.<ref>E. A. Ash, E. G. Paige: Rayleigh-Wave Theory and Application, J. N. Howard: Some Sketches of Rayleigh, Part 1, 2-9., Springer, ISBN: 978-3-642-82623-8</ref>
A [[Cambridge-i Egyetem]]en ő volt a fizika második Cavendish-professzora, [[James Clerk Maxwell]] után, 1879-1884-ig. Lord Rayleigh-t 1873. június 12-én beválasztották a [[Royal Society]]ba, 1905-től 1908-ig annak elnöki posztját is ő töltötte be.
===Rayleigh-szórás===
A ma [[Rayleigh-szórás]]nak nevezett jelenség, akkor lép fel, ha a [[fény]] a [[hullámhossz]]ánál jóval kisebb méretű részecskéken szóródik, a mérethatár nagyjából a hullámhossz tizede. A klasszikus [[elektrodinamika]] segítségével leírható jelenség egyfajta [[szórás (fizika)|rugalmas szórásnak]] felel meg. A Rayleigh-szórással magyarázható az ég kék színe is.<ref>{{cite web|url=http://hyperphysics.phy-astr.gsu.edu/hbase/atmos/blusky.html|title=Blue Sky|language=angol}}</ref>
===Rayleigh-hullámok===
Foglalkozott a rugalmas szilárd testek felszínén terjedő felszíni hullámokkal. Az ilyen hullámokban mind a [[longitudinális hullám|longitudinális]], mind a [[transzverzális hullám|transzverzális]] mozgáskomponensek előfordulnak, és a hullám amplitúdója a felszíntől mért távolsággal [[exponenciális függvény|exponenciálisan]] csökken.<ref>Lord Rayleigh: On Waves Propagated along the Plane Surface of an Elastic Solid, Proceedings London Mathematical Society, Volume s1-17, Issue 1, Pp. 4-11. (1885)</ref> A róla elnevezett [[Rayleigh-hullámok]]nak fontos szerepe van a [[földrengés]]hullámok terjedésében, bizonyos [[elektronika]]i eszközök működésében, és a nem destruktív anyagvizsgálati módszerként alkalmazott nagyfrekvenciájú [[ultrahangos anyagvizsgálat|ultrahangos diagnosztikában]] is.
===Rayleigh–Jeans-törvény===
[[James Jeans]] angol fizikussal az [[ekvipartíció-tétel]]éből vezette le a [[hőmérsékleti sugárzás]] spektrális emisszióképességét leíró törvényt. Az emisszióképesség hullámhossz-, illetve frekvenciafüggését leíró – a klasszikus fizika elméletén alapuló – analitikus függvény azonban csak a nagyobb hullámhosszakon, azaz az alacsony frekvenciatartományon írta le jól a kísérletileg meghatározott függvényt.
===Rayleigh-kritérium===
A fény hullámhosszával összemérhető méretű akadályon bekövetkező [[diffrakció|elhajlás]] miatt az optikai leképezések során egy pont képe nem pont, hanem egy folt, egy korong, ami korlátozza az optikai eszközök felbontását. Rayleigh feltétele szerint két pont akkor különböztethető meg egymástól, ha az elhajlási képükben a két maximum távolsága legalább annyi, hogy az egyik elhajlási maximuma a másik elhajlási minimumával esik egybe.
=== Felületi feszültség és a molekulák méretének meghatározása===
[[Felületi feszültség]]gel kapcsolatos kísérleteiben Rayleigh elsőként dolgozott ki módszert a molekulák méretének meghatározására. Az úgynevezett [[Rayleigh-féle olajcseppkísérlet]]ből az olajmolekula mérete 1,6 nm-nek adódott.<ref>Rayleigh L. Measurements of the amount of oil necessary in order to check the motions of camphor upon water. Proc. R. Soc. Lond. 1890;47:364–367.</ref><ref>Erdős Lajos: Az atomok világában, Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok I.éf. 2.sz</ref>
 
A folyadékok határfelületén létrejövő [[felületi feszültség]]gel kapcsolatos további eredményei az [[Agnes Pockels]]-el közösen végzett vizsgálatokból származtak. Agnes a [[Pockels-effektus]]t felfedező [[Friedrich Carl Alwin Pockels]] német fizikus húga volt, akinek a tudományos eredményeit Rayleigh pártfogása előtt nem vették komolyan a tudós körök. Rayleigh közbenjárására jelenhetett meg Agnes munkája a [[Nature (folyóirat) |Nature-ben]].<ref>A. Pockels: Surface tension. Nature. 1891;43:437–439.</ref><ref>A. Pockels A. On the relative contamination of the water-surface by equal quantities of different substances.Nature. 1892;46:418–419.</ref> Az ő kísérleti berendezésének továbbfejlesztett változatát használta [[Irving Langmuir]] is, aki a felszínközeli molekulák tulajdonságainak vizsgálatáért 1932-ben kémiai Nobel-díjat kapott.
1919. június 30-án halt meg Withamben, [[Essex]]ben. Több [[Hold]]- és [[Mars (bolygó)|Mars]]-[[becsapódási kráter|krátert]] is elneveztek róla.
===Rayleigh-eloszlás===
A fizikához szorosan kapcsolódóan komolyan foglalkozott matematikai, ezen belül [[valószínűségszámítás]]i és [[statisztika]]i problémákkal is. Nevéhez fűződik az egyik [[folytonos eloszlás|folytonos valószínűségi eloszlásfüggvény]], a [[Rayleigh-eloszlás]] felírása.
===Rayleigh-fading===
A statisztikai problémákhoz tartozóan megalkotta egy jel terjedése közbeni gyengülésének statisztikai modelljét. A [[Rayleigh-fading]] a híradástechnikában ma is használt modell, mely szerint egy kommunikációs csatornán áthaladó jel amplitúdója a terjedés közben a Rayleig-eloszlást követve fog véletlenszerűen változni.<ref>Dr. Pap László & Dr. Imre Sándor (2007): A mobil hírközlés alapjai. Budapest: BME Híradástechnikai Tanszék.[https://wiki.sch.bme.hu/pub/Villanyszak/Vezeteknelkuli/vezetek_nelkuli.pdf]</ref>
 
== Tudományos elismerései ==
* [[Rumford-érem]] (1914, 1920)
 
== FordításHivatkozások ==
{{források}}
*{{Fordítás|en|John Strutt, 3rd Baron Rayleigh|oldid=134605295}}
 
==További információinformációk==
== Források ==
* {{cite web
|url=http://www.nobelprize.org/nobel_prizes/physics/laureates/1904/
|title=Lord Rayleigh (John William Strutt)
|accessdate=2012-11-12
|publisher=nobelprize.org
|language=angol
}}
* {{cite web
|url=http://www.1911encyclopedia.org/John_William_Strutt,_3rd_baron_Rayleigh
|title=John William Strutt, 3rd baron Rayleigh
|accessdate=2012-11-12
|publisher=The 1911 Encyclopedia
|language=angol
}}
==További információ==
* {{cite book |author= Korényi Zoltán – Tolnai Béla (szerk.)| title= Az áramlástan és hőtan úttörői. Életrajzi gyűjtemény |publisher= BME Gépészmérnöki kar |location=Budapest| year= 1978 |id=}}
*
 
{{FizikaiNobelDíj1901-1925}}