„Polgárosodás” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Vessző utáni szóközhiány, egyéb apróság javítása AWB |
|||
1. sor:
A '''polgárosodás''' a [[polgárság]] kialakulásának, a polgári és emberi jogok megszerzésének máig tartó folyamata. A polgári társadalom jellemzőit kialakító, azt meghatározó elméletek a 17-18. század folyamán jönnek létre, majd az utópia a gyakorlati politizálás alapjává, ideológiává vált.
== A polgárosodás nemzetközi folyamata ==
14. sor:
=== Polgárosodás a reformkorban ===
Magyarországon a polgárosodás a [[reformkor]]ban (az 1840-es években) vette kezdetét. A reformkor fő célja volt, hogy az alapvetően feudális jellegű magyar társadalom (jobbágyok, nemesek, városi polgárság, papság) alakuljon át a nyugat-európai polgári társadalmak (vállalkozók, tőkések, kis-, közép, nagypolgárság, munkásság stb.) mintájára, s közben az ország gazdasági szerkezete is modernizálódjon.
Előmozdítója – mivel modern értelemben vett polgárság Magyarországon nem létezett – a birtokos nemesség és nemesi értelmiség volt, amely maga is polgárosodni akart, igyekezett magáévá tenni a polgári értékrendet és életformát. 1848-ban a forradalom elhárította a polgárosodás intézményes és jogi akadályait, lerombolta a hagyományos, rendi struktúrát, de annak jelentős maradványai, elemei – elsősorban a mentalitás, a közéleti magatartás szintjén – beépültek a kialakuló polgári szerkezetbe. A modern gazdasági növekedés hatására felgyorsult az urbanizáció (városiasodás), a térbeli és strukturális mobilitás, és kibontakozott a magyar társadalom polgári átrétegződése: új, polgári jellegű társadalmi rétegek alakultak ki. Az egykori nemesség, a kézműves kisiparosok és a parasztság polgárosodása vontatottan haladt. A [[kiegyezés]] után megerősödő vállalkozó nagyburzsoázia átvette a gazdaság modern szektorainak irányítását, a politikai hatalmi pozíciókat viszont át kellett engednie a nagybirtokos arisztokráciának. A kialakuló polgári középosztályban nem az önálló vállalkozók és szabad értelmiségiek domináltak, hanem a modern állam és gazdaság differenciálódó igényeinek megfelelően gyorsan növekvő köz- és magántisztviselői és hivatalnoki réteg. A hazai burzsoázia és polgári középosztály nem a reformkori polgárosodó nemességből, sem a városok hagyományos iparos és kereskedő polgárságából alakult ki, hanem zömében a 18–19. században bevándorolt és asszimilált, túlnyomórészt zsidókból és németekből.<ref>[http://www.enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/torttud_magy/polgarosodas_magyarorszagon.htm Katus László: Magyar Virtuális Enciklopédia]</ref>
51. sor:
független felelős magyar kormány hivatalba lépését.
'''1848. április 11. :''' V. Ferdinánd aláírta az utolsó rendi gyűlésen elfogadott törvényeket („[[áprilisi törvények]]”). A törvények többek közt eltörölték a jobbágyságot, a tizedet, az ősiséget, rendelkeztek cenzusos alapon rendezett országgyűlési választásokról, szabályozták a független felelős magyar kormány működését. Ezzel megkezdődött a polgári átalakulás Magyarországon.
'''1849. április 14. :''' A [[tavaszi hadjárat]] (és Kossuth nyomásának) hatására a Debrecenben ülésező országgyűlés határozatot fogadott el a [[Habsburg-ház]] trónfosztásáról és a [[Függetlenségi nyilatkozat (Magyarország)|függetlenségi nyilatkozat]] kiadásáról.
| |||