„Realizmus (művészet)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
commons |
a Vessző utáni szóközhiány, egyéb apróság javítása AWB |
||
4. sor:
A [[romantika]] virágkorában született, a polgári, kapitalista társadalomból való kiábrándulás a forrása. Az [[1850]]-[[1870]] közötti két évtized a realizmus diadalának a korszaka. Mind az [[irodalom]]ban, mind a [[festészet]]ben remekművek érvelnek létjogosultsága és igaza mellett. A realizmus a pillanatnyi jelenségekkel, a felszín tünékenységével szemben a valóság lényeges elemeit hangsúlyozza. A lényegi összefüggések sűrített kidomborítása céljából elkerüli a véletlenszerű elemeket, és mondanivalóját tömöríti. A tájfestésben részletmentesen, összefogott ecsetkezeléssel, nagy egységekben adja vissza az eléje táruló valóságot, és gondja van a belső lényeg érzékeltetésére is.
A realista ábrázolás elfordult a romantika történelemszemléletétől. A heroikus témákat felváltotta a mindennapi élet objektív bemutatása. Egyszerű emberek, kőtörők, parasztok, kétkezi munkások jelennek meg, mint társadalmi osztályuk jellegzetes képviselői. Az ábrázolásmód a természethez hű kifejezésformákat honosította meg.
A realizmus stílusirányzatát nem szabad összekeverni a ''realista ábrázolási módszer''rel. Ez utóbbi az arisztoteliánus esztétikák mimézisz-fogalmának (visszatükrözés) gyakorlati, művészi megvalósulása. Alapját a valóság pontos és részletező megfigyelése adja, célja a közösségi lét valóságának, pontosabban az egyén és a közösség kapcsolatának az ábrázolása. Bizonyos szempontból a romantika ellentéte, bár többet merített belőle annál, hogy egyértelműen és végérvényesen elutasítsa. A képzelet helyett a tárgyilagosság a legfontosabb; a részletező leírásokban is óvakodik a túlzásoktól. Az alakzatokat sem teszi dominánssá: fél az érzelmeket erősítő retorizáltságtól. A század vége felé kölcsönöz a párhuzamos irányzatoktól: a naturalizmustól, a szecessziótól és az impresszionizmustól – a keveredést erős intellektualizálással ellensúlyozza. A századforduló realizmusának képviselője például [[Jack London]].
16. sor:
A realista irodalom csaknem egyidőben jelentkezett az orosz és a [[francia irodalom]]ban. [[Franciaország]]ban először [[Stendhal]] regényeiben, elsősorban a ''Vörös és fekete'' címűben jelent meg a realizmus célkitűzése, bár Stendhal magát romantikusnak hitte, tudta. Az [[1840-es évek]]től működött [[Honoré de Balzac|Balzac]] is, aki nagyszabású regényciklusban, az ''Emberi színjáték''ban akart minél nagyobb képet festeni korának társadalmáról. A francia realizmus elsősorban a ''karrierizmust'' próbálta leleplezni.
A cári [[Oroszország]]ban az ukrán származású [[Nyikolaj Vasziljevics Gogol|Gogol]] teremtett iskolát. Dosztojevszkij később azt állította: "''Mindnyájan Gogol köpönyegéből bújtunk elő.''"
'''A legjelentősebb orosz írók:'''
39. sor:
A realizmus első jelentkezése a festészetben a [[barbizoni iskola]] fellépte volt. Ők az [[akadémizmus|akadémikus]] szabályok ellen vonultak ki a természetbe. Festészetüket a legapróbb részletekre való törekvés jellemezte. A szabad ég alatt festették a természetet, nélkülük elképzelhetetlen az impresszionizmus kialakulása.
A barbizoniak plein air realizmusa után alakult ki a [[kritikai realizmus]], melynek képviselői [[Gustave Courbet]], [[Honoré Daumier]], [[Munkácsy Mihály]].
A realizmusban a festők a modern világot, és életet ábrázolták. Elvetették a vallási, mitológiai és az [[allegória|allegorikus]] témákat. A stílus célja az volt, hogy rávilágítson a munkásokat, és a parasztokat sújtó szociális igazságtalanságokra.
54. sor:
==A szobrászatban==
A realizmus a [[szobrászat]]ban nem játszott olyan jelentős szerepet, mint a festészetben vagy az irodalomban. Kevés példája közül kiemelkedő a belga [[Constantin Meunier]] Kikötőmunkás című alkotása, mely a szegény, ám öntudatos kétkezi munkást ábrázolja.
{{csonk-szakasz}}. <!--A szobrászatban olyan realizmus votl, hogy a festők két és fél évig minden második éjjel dolgoztak s nem kaptak fizetést. - miféle mondat ez?-->
==Források==
| |||