„Albert magyar király” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
64. sor:
== Élete ==
[[Fájl:Albrecht II. von Habsburg.jpg|220px|bélyegkép|bal|Ismeretlen mester festménye (Kunsthistorisches Museum, [[Bécs]])]]▼
[[File:Armoiries Albert II de Habsbourg.svg|bélyegkép|left|220px|Albert király címere: Csehország (balról), Magyarország (jobbról) és Ausztria (középen) egyesített címereivel]]▼
[[1397]]. [[augusztus 16.|augusztus 16-án]] [[Bécs]]ben született [[IV. Albert osztrák herceg|IV. Albert]] [[Ausztria uralkodó hercegeinek és főhercegeinek listája|osztrák herceg]] ([[1377]]–[[1404]]; uralkodott: [[1395]]–[[1404]]) és [[Johanna Zsófia bajor–straubingi hercegnő]] ([[1377]]–[[1410]]) második gyermekeként. Egyetlen nővére volt, Margit ([[1395]]–[[1447]]), aki [[1412]]-ben IV. Henrik bajor herceg ([[1386]]–[[1450]]) felesége lett.
71 ⟶ 69 sor:
Az ifjú Albert már fiatalon, [[1404]]. [[szeptember 14.|szeptember 14-én]] örökölte az osztrák hercegséget apja halála után. A zsinati eszme híveként saját egyházára támaszkodott. Az [[1414]]-ben összehívott [[konstanzi zsinat]] szinte egyetlen eredményeként lemondatta a három pápát, és [[V. Márton pápa|V. Mártont]] ismerte el új pápának, aki támogatta Albert [[melk]]i reformját, melynek célja az egyházi birtokok gazdasági modernizációja volt.
▲[[Fájl:Albrecht II. von Habsburg.jpg|220px|bélyegkép|bal|Ismeretlen mester festménye (Kunsthistorisches Museum, [[Bécs]])]]
▲[[File:Armoiries Albert II de Habsbourg.svg|bélyegkép|left|220px|Albert király címere: Csehország (balról), Magyarország (jobbról) és Ausztria (középen) egyesített címereivel]]
Az [[1420-as évek]]ben részt vett a huszita háborúkban, [[1434]]–[[1435]]-ben pedig az ország déli részén a törökök ellen harcolt. [[1437]]. [[december 9.|december 9-én]] meghalt apósa, [[Zsigmond magyar király|Luxemburgi Zsigmond]]. Felesége, [[Luxemburgi Erzsébet magyar királyné|Erzsébet]] öröklési jogát elismerve a főurak és a főpapok szűk csoportja Albertet [[Pozsony]]ban [[1437]]. [[december 18.|december 18]]-án magyar királlyá választotta, választását azonban feltételekhez kötötték, többek közt nem fogadhatta el a német-római császári címet. A magyar [[koronázás]] [[1438]]. [[január 1.|január 1]]-én zajlott le [[Székesfehérvár]]ott, ahol Albertet az esztergomi érsek, Erzsébetet a veszprémi püspök koronázta. [[Frankfurt am Main|Frankfurtban]] [[1438]]. [[március 18.|március 18]]-án ''II. Albert'' néven [[német királyok listája|német királlyá]] választották, de rövid uralkodása alatt sohasem került sor a német királyi koronázására.<ref>Lásd az 1. lábjegyzetet.</ref> Az ún. kompakták elismerése után [[1438]]. [[május 6.|május 6]]-án cseh királynak is megválasztották. Anyósa, [[Cillei Borbála magyar királyné|Borbála királyné]] összeesküvése miatt a lengyelekkel [[Szilézia|Sziléziában]] kisebb háborút kellett viselnie a cseh trónért, mivel a cseh főnemesek egy része a lengyel trónörököst, [[IV. Kázmér lengyel király|Jagelló Kázmért]] választotta meg Albert ellenében. Cillei Borbála új házasság reményében a lengyel királyt támogatta, a harcokból azonban Albert került ki győztesen. [[Prága|Prágában]] [[1438]]. [[június 29.|június 29]]-én koronázták meg.
Mint magyar király a kezét a koronázási feltételekkel gúzsba kötő főnemesség kiszolgáltatottja volt, s hosszas külföldi tartózkodása idején is az ő kezükben volt a hatalom. Emiatt az [[1439]]-i [[Buda (történelmi település)|budai]] országgyűlésen a köznemesi rend élesen hangoztatta követeléseit. Egyszersmind a honvédelmet a királyra hárították. A [[Oszmán Birodalom|török]] fenyegető fellépése miatt ([[Szendrő (Szerbia)|Szendrő]] eleste, [[1439]]) [[1439]]-ben hadjárat viselésére határozta el magát, seregével azonban csak [[Titel]]ig jutott. Itt részben azért, mert a törökök [[Magyar Királyság|Magyarország]] helyett [[Bosznia-Hercegovina|Bosznia]] ellen fordultak, részben mert seregét vérhasjárvány támadta meg, csapatait szélnek eresztve hazaindult. Maga is megbetegedett, és útközben a [[Komárom vármegye]]i [[Neszmély]]en meghalt. A monda szerint a Szőlő hegyen található Király kútból ivott dinnyeevés után, aminek hatására elhunyt. (Helyi hagyományra alapozva közli Szénássy Zoltán Neszmélyi krónika című művében. Szerepel a 100 magyar falu kincsestára Neszmély kötetében is.) Szívét és belső szerveit a neszmélyi református templom kertjébe temették, a helyet szív alakú kő jelzi. Felesége ekkor állapotos volt tőle; utószülött ''(posztumusz)'' fia, a későbbi [[V. László magyar király]], [[1440]]. [[február 22.|február 22-én]] született meg. A [[Neszmély]]en készített végrendelet szerint Albert a születendő gyermekének lakóhelyéül [[Pozsony]]t jelölte ki, gyámságát a magyar, cseh és osztrák arisztokráciára bízta. Testamentuma szerint a bécsi [[Szent István-székesegyház (Bécs)|Szent István-templomban]] kívánt nyugodni, ennek ellenére [[Székesfehérvár]]ott, a [[Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár)|Nagyboldogasszony-bazilikában]] temették el.
== Családja ==
| |||