„II. István magyar király” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
{{Uralkodó infobox
| név =''<big>II. István</big>''
| kép =Stephan II LithoIstván koronázása 2KK.jpg
[[Fájl:II| képaláírás István koronázása KK.jpg|262px|bélyegkép|jobb| =II. István koronázása [[Székesfehérvár|Fehérvárott]].<br/> [[Miniatúra]] a [[Képes krónika|képesKépes krónikából]]]]
| képméret =170px
| képaláírás =[[Moritz von Schwind]] festménye [[Josef Kriehuber]] [[Litográfia|litográfiája]] nyomán
| ragadványnév =
 
| uralkodás_kezdete =[[1116]]. [[február 3.]]
| uralkodás_vége =[[1131]]. [[március 1.]]
| koronázás dátuma =[[1105]] (ifjabb királlyá)<br>[[1116]] (királlyá)
| koronázás helye =[[Székesfehérvár]]
| örököse =[[Saul magyar herceg|Saul]]
| előd =[[Kálmán magyar király|Kálmán]]
 
| állam2 =Dalmácia
| megnevezés2 =királya (először)
| uralkodási_név2 =István
| uralkodás_kezdete2=[[1105]]
| utód2 =
 
| állam3 =Dalmácia
| megnevezés3 =királya (másodszor)
| uralkodási_név3 =István
| uralkodás_kezdete3=[[1124]]
| uralkodás_vége3 =[[1125]]
| koronázás dátuma3 =
| koronázás helye3 =
| örököse3 =
| képméretelőd3 =170px
| utód3 =
 
| állam4 =
| megnevezés4 =
| uralkodási_név4 =
| uralkodás_kezdete4=
| uralkodás_vége4 =
| koronázás dátuma4 =
| koronázás helye4 =
| örököse4 =
| előd4 =
| utód4 =
 
| uralkodóház =[[Árpád-ház]]
| teljes_név =
| születési dátum =[[1101]]
| születési hely =ismeretlen helyen
| halálozási dátum =[[1131]]. [[március 1.]]
| halálozási hely =[[Nagyvárad]]
| temetés dátuma =
| nyughelye =[[Nagyvárad|Várad]]
| házastárs = Christiana di Capua<br> (* ?; † 1120)
| házastárs2 = Adelheid von Riedenburg
| házastárs3 =
| lábjegyzet =
}}
'''II. István''' ([[1101]]. – [[1131]]. [[március 1.]]), [[Árpád-ház]]iból származó magyar király. [[1116]]. [[február 3.|február 3-ától]] haláláig uralkodott. Apja [[Kálmán magyar király]], anyja Kálmán első felesége [[Felícia magyar királyné|Felícia]], szicíliai normann hercegnő volt. Ikertestvére, László 1104 körül meghalt. Nővérének Zsófiának későbbi férje nem ismert, csak annyit tudunk róla, hogy az ő fia volt Saul, aki rövid ideig trónörökösként szerepelt a magyar történelemben. István féltestvére volt [[Borisz trónkövetelő|Borisz]], aki Kálmán második, elűzött feleségétől született, és Kálmán nem ismerte el fiának.
 
'''II. István''' ([[1101]] – [[1131]]. [[március 1.]]) [[Árpád-ház]]i magyar király. [[1116]]. [[február 3.|február 3-ától]] haláláig uralkodott. Apja [[Kálmán magyar király]], anyja Kálmán első felesége [[Felícia magyar királyné|Felícia]], szicíliai normann hercegnő volt. Ikertestvére, László 1104 körül meghalt. Nővérének Zsófiának későbbi férje nem ismert, csak annyit tudunk róla, hogy az ő fia volt Saul, aki rövid ideig trónörökösként szerepelt a magyar történelemben. István féltestvére volt [[Borisz trónkövetelő|Borisz]], aki Kálmán második, elűzött feleségétől született, és Kálmán nem ismerte el fiának.
 
== Gyermekkor ==
 
== Az Olsava menti csata ==
 
II. István és [[I. Ulászló cseh fejedelem|I. Vladisláv]] cseh fejedelem a magyar-morva határon az [[Olsava]] folyónál kezdte meg béketárgyalásait, amikre mindkét uralkodó seregeivel vonult fel. Az eseményekről cseh és magyar forrás is beszámol. A két tudósítás nem mindenben fedi egymást, de annyi bizonyos, hogy a nagy bizalmatlanság miatt egyeztek meg. Ehelyett 1116. [[május 13.|május 13-án]] véres csata támadt, amelyben II. István serege vereséget szenvedett. A kortárs krónikás [[Cosmas Pragensis]] – az [[augsburgi csata|augsburgi csatára]] célozva – azt jegyezte fel, hogy annyi magyar „''pusztult ott el, amennyi még a Lech folyó mentén sem veszett oda''”. István első külpolitikai akciója tehát kudarccal végződött, a magyar-cseh viszony ellenséges maradt. II. István később sorra fogadta be a nem sokkal később kitörő cseh trónharcok emigránsait.
 
== Harc Dalmáciáért ==
 
[[Ordelafo Faliero]] velencei dózse még Kálmán életében, [[1115]] augusztusában akcióba lépett a magyar uralom alatt álló dalmát területek megszerzése érdekében és ez részben sikerült is neki. Következő, 1116 májusában indított támadásához már [[V. Henrik német-római császár|V. Henrik]] német-római és [[I. Alexiosz bizánci császár|I. Alexiosz]] bizánci császár politikai támogatását is megnyerte. A velenceiek 1116. [[június 29.|június 29-én]] [[Zára]] mellett vereséget mértek a Kledin bán vezette magyar hadakra, [[Spalato|Spalatóból]] pedig a város polgárai űzték ki a magyarokat, így egész [[Dalmácia]] a dózse kezére került.
 
 
== Háború az orosz fejedelemségekkel ==
 
[[Fájl:II István koronázása KK.jpg|262px|bélyegkép|jobb|II. István koronázása [[Székesfehérvár|Fehérvárott]]. [[Miniatúra]] a [[Képes krónika|képes krónikából]]]]
István apja külpolitikáját követte abban is, hogy [[1123]]-ban beavatkozott az orosz fejedelmek belviszályába. Az egyesítésre törekvő Vlagyimir Monomah nagyfejedelemmel – Kálmán volt apósával – szemben a magyar király a volhiniai Vlagyimirból elűzött Jaroszlav fejedelmet támogatta. Az István vezetése alatti magyar seregek már megkezdték Vlagyimir ostromát, amikor Jaroszláv váratlanul meghalt. István ezután is folytatni akarta az ostromot, de a királyi tanács tagjai úgy döntöttek, hogy nem harcolnak tovább, ha az uralkodó nem vonul vissza, hazatérnek és új királyt választanak. István kénytelen volt meghátrálni. Az esemény már előrevetíti, hogy a külügyekben elszenvedett kudarcok miatt Istvánnak hamarosan belpolitikai nehézségei is lesznek..
 
== Belpolitikai problémák ==
[[Fájl:Stefan II węgierski.jpg|thumb|262px300px|II. István [[Thuróczi János]] [[Thuróczi-krónika|krónikájában]]]]
A sorozatos kudarcok miatt a magyar főurak egy jelentős része elégedetlen volt a király uralmával és – más jelölt hiányában – a vak Álmos herceg mellé állt. Az egyházi vezetők körében is népszerűtlen volt II. István, mert – ebben is folytatva apja politikáját – nem tett jelentős alapításokat.
Mindezek következtében 1125-26 körül Álmos elég erősnek érezte támogatóit, hogy ismételten megkísérelje a főhatalom megszerzését. Közelebbről nem ismert események után azonban a herceg akcióját ezúttal sem kísérte szerencse és Álmos Bizáncba, Béla Pécsváradra menekült. Az események meggyőzték Istvánt és támogatóit arról, hogy uralmuk fenntartása érdekében jelentős fordulatra van szükség, elsősorban a külpolitikában.
Az [[1122]]. [[szeptember 23.|szeptember 23-án]] megkötött [[wormsi konkordátum]] hosszú időre véget vetett a pápaság és a császárság küzdelmének. Ez jótékony hatással volt a magyar külpolitika lehetőségeire, mert módot adott arra, hogy Magyarország egyformán jó kapcsolatot tartson mindkét hatalommal. II. István [[1126]] őszén személyesen találkozott [[I. Szobeszláv cseh fejedelem]]mel, és rendezték a két ország viszonyát. A magyar-cseh viszony ezután több évtizedig jó volt. 1126 körül a salzburgi érsek közvetítésével létrejött a magyar osztrák megbékélés is. A nyugati megbékéléssel párhuzamosan azonban egyre jobban kiéleződtek a magyar-bizánci ellentétek.
 
== Háború [[Bizánci Birodalom|BizánccalBizánc]]cal ==
Bizánc és a Magyar Királyság kapcsolatai 1116-ban romlottak meg, amikor I. Alexiosz a dalmáciai háborúban Velencét támogatta. Bizánc ettől kezdve a magyar kereskedők munkáját is megnehezítette. A háborúhoz vezető közvetlen okot az adta, hogy Álmos herceget [[II. IóannészJános bizánci császár]] országába fogadta. István arra számított, hogy Álmos bizánci hadak élén fog királyságára törni és mindenképpen el akarta érni, hogy kiutasítsák a görög területről. A császár és a király között [[Szent Piroska|Piroska]], [[I. László magyar király|Szent László]] leánya próbált közvetíteni. Sikertelenül. Az 1127-1129 között folyó magyar-bizánci háború célja nem területek szerzése volt, hanem egymás területének dúlásával próbálták a felek akaratukat a másikra kényszeríteni. Először István támadott 1127 nyarán. Előzőleg, mivel gyermeke még nem született hivatalos örökösévé tette Sault, nővére fiát. István elfoglalta, majd lerombolta Belgrádot, majd Szófián át [[Plovdiv|Filippupoliszig]] (Plovdiv) hatolt. Közben, [[1127]]. [[szeptember 1.|szeptember 1-jén]] Álmos herceg meghalt, de ez nem jelentette az ellenségeskedések beszüntetését, mert [[1128]]-ban a császár óriási erővel vonult Magyarország ellen. A magyar csapatok Haram vára mellett súlyos vereséget szenvedtek. A bizánciak ezután feldúlták és teljesen kifosztották a [[Szerémség]]et, majd visszavonultak.
[[Fájl:Stefan II węgierski.jpg|thumb|262px|II. István [[Thuróczi János]] [[Thuróczi-krónika|krónikájában]]]]
Bizánc és a Magyar Királyság kapcsolatai 1116-ban romlottak meg, amikor I. Alexiosz a dalmáciai háborúban Velencét támogatta. Bizánc ettől kezdve a magyar kereskedők munkáját is megnehezítette. A háborúhoz vezető közvetlen okot az adta, hogy Álmos herceget [[II. Ióannész bizánci császár]] országába fogadta. István arra számított, hogy Álmos bizánci hadak élén fog királyságára törni és mindenképpen el akarta érni, hogy kiutasítsák a görög területről. A császár és a király között [[Szent Piroska|Piroska]], [[I. László magyar király|Szent László]] leánya próbált közvetíteni. Sikertelenül. Az 1127-1129 között folyó magyar-bizánci háború célja nem területek szerzése volt, hanem egymás területének dúlásával próbálták a felek akaratukat a másikra kényszeríteni. Először István támadott 1127 nyarán. Előzőleg, mivel gyermeke még nem született hivatalos örökösévé tette Sault, nővére fiát. István elfoglalta, majd lerombolta Belgrádot, majd Szófián át [[Plovdiv|Filippupoliszig]] (Plovdiv) hatolt. Közben, [[1127]]. [[szeptember 1.|szeptember 1-jén]] Álmos herceg meghalt, de ez nem jelentette az ellenségeskedések beszüntetését, mert [[1128]]-ban a császár óriási erővel vonult Magyarország ellen. A magyar csapatok Haram vára mellett súlyos vereséget szenvedtek. A bizánciak ezután feldúlták és teljesen kifosztották a [[Szerémség]]et, majd visszavonultak.
 
1128 végén István szövetséget kötött a bizánci ellen függetlenségi harcot kezdő szerbek fejedelmével [[I. Uros]]sal. A császár 1129-ben leverte a szerbek felkelését, de a hátában megjelenő cseh és magyar csapatok túlereje ellen már nem vette fel a harcot. A háború így 1129 végén békekötéssel zárult, amely visszatérést jelentett a háború előtti területi és politikai állapothoz.
[[Kategória:1131-ben elhunyt személyek]]
[[Kategória:A nagyváradi székesegyházban eltemetett személyek]]
[[Kategória:A székesfehérvári bazilikában megkoronázott királyok és királynék]]