„Felvonó” változatai közötti eltérés

A felvonó első említése a római építész, [[Marcus Vitruvius Pollio|Vitruvius]] könyvében található, aki megemlíti, hogy [[Arkhimédész]] első felvonóját valószínűleg i.e. 236-ban építette. A 17. században angol és francia palotákban építettek felvonókat. Az első felvonók mozgatását kötéldobokkal és csigákkal oldották meg. Ivan Kulibin 1793-ban a [[Téli Palota|Téli Palotában]] csavarorsó mozgatású felvonót épített. Néhány évvel később Kulibin egy másik felvonót épített a Moszkva környéki Archangelszkojében. 1823-ban Londonban „emelő szobát” helyezett üzembe két építész, Burton és Hormer. A szerkezet a turisták számára épült fizetős látványosság volt a város panorámájának bemutatására. 1835-ben egy szíjhajtású, ellensúlyos felvonó épült Angliában. A 19. század közepétől gőzgéppel hajtott felvonókat kezdtek alkalmazni először a bányákban, majd ipari üzemekben is. 1846-ban Sir William Armstrong feltalálta a hidraulikus darut, melyet eredetileg a londoni dokkokban teherhajók rakodására szántak, majd felvonókat is építettek az elv alapján. A járószéket emelő hosszú, függőleges hidraulikus munkahenger beépítése azonban magasabb épületekben nem volt célszerű, mert a henger igen mélyre nyúlt volna a talajba, ezért később csigasorral hajtott emelőgépeket kezdtek alkalmazni.

1852-ben Elisha Otis feltalálta a biztonságos felvonót, mely lefékezi a járószéket a kötél esetleges elszakadásakor. A konstrukció nagyon hasonló volt ahhoz, amit ma is alkalmaznak. A szerkezet lényege az volt, hogy a felfüggesztő kötél egy rúgóval terhelt féket lazított. A rugó a féket a felvonó vezetősínjéhez szorította, ha a kötél elszakadt, így a járószéket megállította. Otis szabadalma szerint a fogazott fék a vezetősín fogaiba akadt meg, ma [[önzárás|önzáró]] fékszerkezeteket használnak. A berendezés működéséről életveszélyes bemutatót tartott a New York-i Kristály Palotában az 1854. évi [[világkiállítás]]on. 1857-ben szerelték fel az első Otis felvonót a Broadway 488. sz. házába. Az Otis által alapított Otis Elevator Company ma is a világ legnagyobb felvonó gyártófelvonógyártó vállalata. Az első elektromos hajtású felvonót [[Ernst Werner von Siemens]] építette 1880-ban Németországban.

Frank Sprague amerikai feltaláló, – az elektromos hajtás egyik nagy fejlesztője és elterjesztője – vállalkozást alapított elektromos hajtású felvonók gyártására. A vállalat 584 felvonót gyártott, melyek lényegesen biztonságosabbak, gyorsabbak és terhelhetőbbek voltak, mint gőzgép hajtású vagy hidraulikus versenytársaik. 1895-ben a vállalkozást eladta az Otis cégnek. Anton Freissler feltaláló továbbfejlesztette Siemens elveit és sikeres vállalkozást indított az [[Osztrák–Magyar Monarchia|Osztrák–Magyar Monarchiában]]. 1874-ben J.W. Meaker szabadalmaztatta a felvonó ajtajának biztonságos nyitását és zárását biztosító szerkezetet. 1882-ben – amikorra a hidraulikus hajtás már megbízható technikának számított – megszületett egy vállalat, mely később a London Hydraulic Power Company nevet vette fel. Ez a társaság 184 mérföld (~395 km) hosszú nagynyomású hidraulikus csőhálózatot hozott létre Londonban a [[Temze]] mindkét oldalán. A hálózat mintegy 8000 gépet működtetett, többnyire felvonókat és darukat.

1887-ben Alexander Miles of Duluth amerikai feltaláló szabadalmaztatott egy önműködő ajtókkal rendelkező felvonót, mely működés közben a felvonó összes emeleten lévő ajtaját zárva tartja. 2000-től Argentinában eladásra kínálnak [[vákuum]]-hajtású felvonókat is.

Ma legelterjedtebbek a [[kötél|köteles]] hajtású felvonók. A kötelet nagy átmérőjű, megfelelő horonnyal ellátott hajtótárcsába fektetik, melynek egyik vége legtöbbször magát a járószéket tartja, másik vége pedig vagy az álló tartószerkezethez vagy egy ellensúlyhoz van kikötve. Az ellensúly alkalmazása az emelendő teher csökkentését célozza. A hajtótárcsát többnyire [[csigahajtás|csigahajtóművön]] keresztül háromfázisú [[villanymotor]] hajtja, de vannak egyenáramú motorral hajtott felvonók is, melyek fordulatszám szabályozása könnyebben megoldható. Gyorsabb felvonóknál a szintbeállítás pontosságának növelése érdekében háromfázisú kétsebességes vagy egyenáramú motort alkalmaznak. Vannak [[kötéldob]]os felvonók is, ahol a kötél egyik végét a dobhoz erősítik. Ilyen esetben az ellensúly külön kötélágat használnakhasznál, mely szintén a dobhoz van erősítve. A hajtótárcsa a motor nyomatékát súrlódás útján adja át a kötélnek. A súrlódás növelése érdekében a kúpos horonyba illeszkedő kötél a kötelet húzó terhelésnél nagyobb normális erővel feszül a falnak. A hajtómű gyors tengelyére kötelezően önműködő elektromágneses féket építenek, mely a motor indításakor nyit, és kikapcsoláskor súly vagy rúgó hatására zár. A féknek a járószék lassításában van szerepe, de álló helyzetben is meg kell hogy tartsa a berendezést. A hajtómű gyors tengelyén kézikereket alkalmaznak, mellyel üzemzavar (például feszültségkimaradás) esetén a járószéket kézi erővel valamelyik emeletre mozgatják.

Kisebb magasságra (legfeljebb 4-5 szintre) hidraulikus felvonókat is építenek. Igen megbízhatóak, csendes üzeműek. Ha a teleszkópos munkahenger közvetlenül emeli a járószéket, ellensúlyt nem alkalmaznak, van azonban olyan megoldás is, amelynél a munkahenger a kötelet húzza, ilyenkor a köteles felvonóknál szokásos ellensúlyt is felszerelik. Energiatakarékos megoldás a hidraulikus akkumulátor alkalmazása is. A hidraulikus felvonóknál csőtörés elleni védelmet építenek be. A hidraulikus felvonók egyik előnye, hogy a hidraulikus tápegység az akna 25-20 m-es körzetén belül bárhol elhelyezhető, így elkerülhető a köteles felvonókfelvonóknál szokásos felső gépház alkalmazása. A [[Hidrosztatikus hajtás|hidraulikus hajtás]] elemei jó minőségben és viszonylag alacsony áron kaphatók a kereskedelemben.

A biztonsági berendezések legfontosabbika a kötélszakadás elleni védelmet jelentő önműködő fogókészülék. SzemélyszállítóA személyszállító felvonók aknája zárt, régebben a lépcsőház közepén dróthálóval védett volt, ma lakóépületekben fallal körülhatárolt cső, de építenek panorámalifteket is, melyek épületek külső falán kívül közlekednek és csak az épület belseje felé zártak. A járószék (felvonó fülke) is zárt. A felvonó ajtaja és az akna ajtajai csak akkor nyithatók (vagy önműködően kinyílnak) ha a járószék pontosan szinthez ért. Ilyenkor a többi szint ajtaját nem lehet kinyitni. Nagyobb sebességű felvonókba sebességhatároló szerkezetet kell beépíteni, mely a tervezett sebesség adott értékkel való túllépése esetén fékezi a járószéket. A sebességhatárolót a tehetetlenségi vagy centrifugális erő működteti. A személyfelvonók fülkéit villamos vészjelző csengővel kell felszerelni, amellyel a bennrekedt utasok jelezni tudják az üzemzavart. A mechanikus biztonsági berendezéseken kívül villamos biztonsági érintkezőkkel is felszerelik a felvonókat, amelyek a hibás működés esetén leállítják a berendezést illetve nem engedik elindítani.

* Személyfelvonók. – Emberek szállítására szolgálnak egy épület emeletei között. Kapacitásuk egyetlen főtől néhány tucat utasig terjed. Néhány emeletre gyakran hidraulikus, magasabbra mindig hajtótárcsás-köteles felvonók használatosak. Magas épületeknél (felhőkarcolóknál) gyorslifteket és helyi felvonókat vegyesen használnak. A gyorsliftek csak kitüntetett szinteken állnak meg, ahonnan a helyi felvonókra átszállva lehet a kívánt emeleteket elérni. Különleges személyfelvonók készülnek kórházaknak illetve kerekes székkel közlekedők számára, akiknek egy néhány lépcsőfok leküzdése is nehézséget okoz. Régebben nagy forgalmú középületekben folyamatos üzemű felvonókat, úgynevezett [[páternoszter]]eket is építettek.

* Teherfelvonók – Ezek nem személyek hanem teher szállítására szolgálnak. Magasabb épületeket a személyliftek mellett általában bútorok szállítására alkalma teherliftekkel is felszerelik. Ezekben a személyszállítás általában tiltott, de átmenetileg (például a többi felvonó javításakor) lehetővé teszik a személyforgalmat is. Ennek azonban feltétele, hogy a megfelelő biztonsági berendezésekkel el legyenek látva. A teherfelvonók mérete és terhelhetősége általában meghaladja a személyfelvonókét. Építhetők kézzel nyitható-csukható ajtókkal és általában erősebb padlóval rendelkeznek, hogy ellenálljanak nagyobb terhek rakodásánál esetleg fellépő erősebb igénybevétellel.

* Ételfelvonók kisebb– Kisebb, legtöbbször kézi működtetésű szerkezetek, az ebédlő és az egy szinttel lejebb fekvő konyha közötti étel és edényforgalmat bonyolítja le.

* Építkezési felvonók. – Ideiglenesen telepített emelőgépek, melyek egy építkezés folyamán segítik az építőanyagok (tégla, habarcs, festék) felszállítását a megfelelő szintre. Személyszállításra nem használhatók.

* GépkocsiGépkocsifelvonók felvonók.– Többszintes garázsokban, szervizállomásokon, gépkocsiszalonokban az autók emelésére szolgáló berendezés.

* Csónak- és hajófelvonók. – Kisebb csatornáknál a különböző szintű részek áthidalására zsilipek helyett hajófelvonókat is létesítenek.

* Színpadi felvonók vagy süllyesztők színpadtechnikai– Színpadtechnikai berendezések. Az egész színpad vagy egyes részeinek felemelésére szolgál akár díszletekkel, kellékekkel és színészekkel egyetemben.

* RepülőgépRepülőgépfelvonók felvonók.– A [[repülőgéphordozó]]k hangáraiból a repülőfedélzetre emelik a felszállásra készülő repülőgépeket.