„Játék (pszichológia)” változatai közötti eltérés

a
nincs szerkesztési összefoglaló
a (→‎Kapcsolódó szócikkek: ==Lásd még== → ==Kapcsolódó szócikkek== AWB)
aNincs szerkesztési összefoglaló
Része a színlelés (például maga a [[szerepjáték]]), lehet tétje, valamint minden játék mutat valamilyen szabálykört, célja a boldoggá tétel is. Valójában még a legöncélúbbnak, legcéltalanabbnak tartott gyermekjátéknak is van haszna és célja, amint [[Jean Piaget]] és Susanna Millar rámutattak. Célja az exploráció, a kísérletezés és a felfedezés és ezáltal ismeretek és képességek megszerzése. Az emberiség számos nagy felfedezését a játéknak köszönheti.
 
SzabályokA szabályok behatárolják a játékot (korlátolt a játék) – de nem kötelező csinálni, így eztezeket nem tekinthetjük kötelező érvényű szabályoknak. A szabályok irányítják a játékosokat, ám számos lehetőséget hagynak, melyeket a játékos szabadon választ.
 
[[Dichotómia]] (vagy-vagy gondolkodás) valamit vagy játéknak vagy nem játéknak titulálni, az átmenet folytonos. Minél inkább megkötik a játszó személy kezét a szabályok, tevékenységét annál kevésbé lehet játéknak nevezni. A másik végletet a gépiesség, a feltétel nélküli szabálykövetés jelenti, amikor valakinek semmilyen szabadsága, döntési lehetősége sincs, mert minden lépése elő van írva. A [[tranzakció-analízis|tranzakcióanalízis]] által leírt pszichológiai játszmák, amelyek naponta azonos forgatókönyvvel ismétlődő jelenetek, közel állnak e véglethez. A szabálybehatárolt játékokat helyesebb a [[játszma]] kategóriába sorolni.
 
A játékokat felnőttek is ugyanúgy játszhatják, mint a gyerekek.