Főmenü megnyitása

Módosítások

a
Antológia (WP:BÜ), replaced: [[Antológia (Erdély)| → [[Romániai magyar antológiák| (3)
== 1918 után ==
 
Az [[első világháború]]t követő hatalmi változások nyomán mind az erdélyi magyarság, mind pedig a románság részére létfontosságúvá vált a kölcsönös ismerkedés, az irodalmi-művelődési hagyományok alaposabb feltárása. Ezek két fő úton történtek: műfordítások és [[AntológiaRomániai (Erdély)magyar antológiák|antológiák]] segítségével, valamint az értekező próza, előadások, tanulmányok szintjén. Közvetítő szerepet vállaltak ebben hosszabb-rövidebb ideig egyes társaságok, folyóiratok, valamint színházak, színtársulatok is.
 
A műfordítások, prózai tolmácsolások terén ebben az időszakban semmilyen tervszerűség sem mutatható ki, a fordítások minősége is ritkán éri el a művésziség szintjét. Megszólal [[román nyelv|románul]] önálló kötetben [[Vörösmarty Mihály]] (1929) és [[Ady Endre]] (1930) költészete, [[Szabó Dezső (író)|Szabó Dezső]] (1931) és [[Jókai Mór]] (1933) egy-egy regénye, [[Mihai Eminescu]] (1934, 1939), [[Vasile Alecsandri]] (1935), [[Aron Cotruş]] (1936), [[Octavian Goga]] (1938) verses hagyatéka, illetve Vlahuţă (1924), P. Istrati (1926) és [[Liviu Rebreanu]] (1938) prózája [[magyar nyelv]]en. Körülbelül 20 román drámát is lefordítanak. [[Kádár Imre (író)|Kádár Imre]] öt sikeres tolmácsolása a [[Pen Club]] megbízásából az Erdélyi Helikon gondozásában jelenik meg 1934-ben Budapesten a [[Román drámaírók könyvtára|Román drámaírók könyvtárát]] alkotva ([[Ion Luca Caragiale]], [[Octavian Goga]], Victor Eftimiu, Ion Minulescu, Mihail Sadoveanu darabjaival). Magyar mű igazán művészi szintű tolmácsolásának román részről csak [[Octavian Goga]] [[Madách Imre (író)|Madách Imre]]: ''Az ember tragédiája'' című művének fordítását (1934) tekinthetjük.
 
Az [[AntológiaRomániai (Erdély)magyar antológiák|antológiák]] kevés kivétellel egy-egy műfordító munkássága, ügyszeretete révén keletkeztek. Így [[Keresztury Sándor]] elkészítette az ''Új román költők antológiáját'' (Nagyvárad, 1922), [[Fekete Tivadar]] előbb a kortárs [[költészet]]ből (''Szerelmes kert.'' [[Arad]], 1924), azután a régebbiből (''Klasszikus kert.'' [[Kolozsvár]], 1930) tett közzé válogatást. [[Kiss Piroska]] román költészeti tolmácsolásainak az ''Átültetett virágok'' (Kolozsvár, 1925) címet adta. Az [[Erdélyi Helikon]] jelentette meg Kádár Imre fordításait a román népköltészetből ''A havas balladái'' (Kolozsvár, 1932) címmel. A [[Vajda János Társaság]] kiadásában jelent meg Budapesten [[Szemlér Ferenc]] ''Mai román költők'' ([[1940]]) c. lírai antológiája. A teljes román költészetet átfogó, valóban igényes összeállítás román minisztériumi támogatással [[Bitay Árpád]] munkájaként készült el, ''Műfordítások román költőkből'' (Kolozsvár, 1928) címmel, ez huszonnégy költő 72 versét tartalmazza 16 fordító átültetésében. Román részről szerényebb eredmények születtek. Iustin Ilieşu ''Laura'' (Nagyvárad, 1922) címmel 22 magyar költő 64 versét adta közre saját tolmácsolásában. Ioan Lupu 9 erdélyi prózaíró elbeszéléseiből állított össze antológiát (''Povestitori unguri ardeleni''. 1929), Octavian Şireagu az új erdélyi lírából válogatott (''Noua lirică ardeleană.'' Kolozsvár, 1935); az e kötetben bemutatott 25 költőből hét magyar. Octavian Şireagu 1937-ben összeállított egy 18 magyar költőt szerepeltető román antológiát is, de ez nem került sajtó alá. Hasonlóképpen az [[Erdélyi Helikon]] és az [[Erdélyi Szépmíves Céh|ESZC]] 1938-ban tervbe vett magyar nyelvű román prózai antológiája sem készült el.
 
A kapcsolatok tudományos kutatásának kezdeményezője és két világháború közti legkiemelkedőbb egyénisége [[Bitay Árpád]] volt. Ő életcéljának tekintette felhívni a közvélemény és a szakemberek figyelmét a román-magyar történelmi-irodalmi érintkezésekre, kölcsönhatásokra. Tanulmányokat, jegyzeteket írt, előadásokat tartott, fordított. Úttörő jellegű volt 1922-ben [[Gyulafehérvár]]on megjelentetett, magyar szempontok figyelembe vételével megírt kötete, ''A román irodalomtörténet összefoglaló áttekintése'', amelyet románra is lefordított (Kolozsvár, 1924). Korszükségletet elégített ki ''Rövid román nyelvtana'' (Kolozsvár, 1923). Ezek ismeretében hívta meg őt [[Nicolae Iorga]] a Vălenii de Munte-i szabadegyetemre, ahol 15 éven át magyar irodalom- és művelődéstörténeti előadásokat tartott román nyelven. Több novella, színdarab mellett ő fordította románra [[Kristóf György]]nek a minisztérium megbízásából írt [[Jókai Mór|Jókai]]-monográfiáját (Mauriciu Jókai. Kolozsvár, 1925), magyar nyelv- és irodalomtörténetét (Istoria limbii şi literaturii maghiare. Kolozsvár, 1934), valamint az előbbi függelékeként öt Jókai-elbeszélést. Kristóf György, az irodalmi kapcsolatok másik tudós építője hosszabb-rövidebb dolgozatai közül kiemelkedik a Transilvania, Banatul, Crişana, Maramureşul 1918-1928 (1929) c. reprezentatív kiadvány számára írt, az erdélyi magyarság irodalmi életét bemutató értekezése (''Zece ani de viaţă literară a ungurimii din Ardeal''), melynek utolsó fejezetét a magyar-román irodalmi kapcsolatoknak szenteli. Ugyanő tanulmányban elemzi Octavian Goga ''Az ember tragédiája''-fordítását (Irodalomtörténet 1935/3-4) és [[Kibédi Sándor]] Mihai Eminescu-tolmácsolásait (Kolozsvár, 1935. [[Erdélyi Tudományos Füzetek|ETF]] 74). Figyelemre méltó a ''Glasul Minorităţilor'' c. folyóiratban (1926/7-8), majd a [[Magyar Kisebbség (folyóirat)|Magyar Kisebbségben]] (1926/14) megjelent tervezete, melyet az [[Erdélyi Irodalmi Társaság|EIT]] megbízásából dolgozott ki, s mely szerint a Társaság kellő minisztériumi támogatás esetén lírai antológiát, a reprezentatív román írók tízkötetes magyar sorozatát, román szerzők magyar, magyar szerzők román olcsó könyvtár-típusú köteteit s kölcsönösen monográfiákat adna ki. Ezekből azonban csak a Bitay-féle 1928-as antológia valósult meg.
Az elkövetkező 40 év alatt szinte valamennyi klasszikus és jelentősebb román kortárs írónak jelenik meg műve, kötete magyarul. Az 1955-ben megindított [[Román Klasszikusok]] sorozat több mint száz címet sorakoztat fel, míg 1981-től a [[Román Költők]] sorozat a kortárs költészetet hozza magyar tolmácsolásban. A klasszikus és kortárs magyar irodalom román fordítása is rendszeresebbé válik. Különösen a [[Kriterion Könyvkiadó]] megalakulása után a lefordítandó művek kiválasztása átgondolt terv szerint történik, amelyben nem utolsó helyen van új fordítónemzedékek kinevelésének szándéka is. A Biblioteca Kriterion sorozat a romániai magyar, német, ukrán, jiddis szerzők műveinek román fordítását, illetve a rájuk vonatkozó tanulmánygyűjteményeket teszi közzé, neves román írók, tudósok ajánló előszavával.
 
Különös figyelmet érdemelnek az [[AntológiaRomániai (Erdély)magyar antológiák|antológiák]]. A román népköltészet háború utáni első – kétnyelvű – gyűjteményét ''Zöld levél'' (Kolozsvár, 1945) címmel [[Szabédi László]] teszi közzé. Ezután hol Budapesten, hol Bukarestben jelennek meg a kötetek, melyek többnyire mindkét ország olvasóközönségéhez eljutnak. [[Kéki Béla]] a kortárs román lírából (Budapest, 1947), [[Emil Giurgiuca]] [[Csokonai Vitéz Mihály|Csokonaitól]] kezdve a teljes magyar lírai költészetből (1947) nyújtott válogatást. [[Köpeczi Béla|Köpeczi Bélának]] a [[Vas István]] segítségével összeállított román költészeti antológiája (Budapest, 1951) még elég hiányos, alig 27 költőt ölel fel, az újabb, 1961-es kiadás viszont már 49 költőt szerepeltet, s a legjobb erdélyi műfordítók tolmácsolásaiból is válogat. A román irodalom magyar megismertetését két nagy vállalkozás tetőzi be. Az egyik az 1961-64 között öt kötetben [[Mihai Gafiţa]] és [[Lőrinczi László]] összeállításában, V. András János szerkesztésében megjelent több mint negyedfélezer oldalas ''A román irodalom kis tükre'', mely a népköltészettől a kortárs román irodalomig minden jelentős alkotót felsorakoztat. A másik [[Faragó József (néprajzkutató)|Faragó József]] és [[Kiss Jenő (költő)|Kiss Jenő]] közös román [[ballada]]sorozata, melynek öt kötete 1963-1976 között jelent meg, majd az öt kötetből 1985-ben ''Pe pârâu de rouă – Rétek harmatában'' c. kétnyelvű válogatás készült. Így elmondhatni, hogy magyarul hozzáférhető a román irodalom megközelítően teljes hagyatéka. Ezt a skálát még néhány más antológia (Építő Amfion. Fiatal román költők, 1967; A kő bölcsessége a keménység. Román aforizmák, 1967) és magyarországi válogatás teszi teljesebbé: ''Mai román elbeszélők'' (1953), ''Román elbeszélők'' (1965), ''Az esti futár'' (Mai román egyfelvonásosok, 1966), ''Különös látogatás'' (Mai román elbeszélők, 1968). Ezekhez járul [[Franyó Zoltán]] műfordító életművének a kortárs román költőket bemutató kötete (1965), valamint a népköltészeti műfaji válogatások: ''Kihajtott a bükk levele'' (Román népballadák és népdalok. Bukarest-Budapest, 1961), ''Aranyhajú testvérek'' (Romániai népmesék, 1964), ''Hej, zöld levél'' (Román népdalok, 1966), továbbá a régi magyar kéziratos énekeskönyvekben fennmaradt román világi dalok gyűjteménye (Égő lángban forog szívem. Kolozsvár, 1972).
 
A magyar irodalom román tolmácsolása nehézkesebben bontakozott ki. A 28 kortárs magyarországi költőt bemutató ''Poezia maghiară contemporană'' (1954) mellett [[Eugen Jebeleanu]] két kiadást is megért fordításkötete (1949, 1956) közvetítette a klasszikusokat. A romániai magyar líra 17 képviselője a ''Poeţi maghiari din R.P.R.'' (1955) c. antológiában szólalt meg románul. De rengeteg alkalmi, tematikus antológia is készült, melyekben – szinte kötelezően – szerepeltetik a romániai magyar költőket is néhány verssel. A [[székelyek|székely]] népmesekincsből Faragó József válogatása alapján készült fordításkötet, ''Nunta tătîne-meu'' (1962) címmel. Végül itt is megszületik a tervszerűen összeállított harmadfélezer lapos ''Antologia literaturii maghiare'' (1965-69) c. átfogó összeállítás, amely négy kötetben, a népköltészettől [[Radnóti Miklós]]ig terjedően fogja át a magyar irodalmat (sajnos, az "élő klasszikusok"-at bemutató záró kötet már nem készül el, s egy ilyen válogatás megjelenésére mai napig sem került sor). A válogatás [[Lőrinczi László]], [[Majtényi Erik]], [[Szász János (író)|Szász János]], a szerkesztés Constantin Olariu munkája. Már a Biblioteca Kriterion sorozatban kerül sajtó alá Costa Carei klasszikus magyar költőket tolmácsoló kötete: ''Să cauţi forma'' ([[1974]]).
477 584

szerkesztés