„Salamon Anikó” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Addbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: 1 interwiki link migrálva a Wikidata d:q302926 adatába
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a →‎Életútja: A Hét (WP:BÜ), replaced: [[A Hét (hetilap, Bukarest)| → [[A Hét (folyóirat, 1970–)|
5. sor:
Salamon (Sombori) Sándor leánya, Salamon András nővére. Középiskoláját a [[sepsiszentgyörgy]]i Elméleti Líceumban végezte (1963); két évet a [[marosvásárhely]]i [[Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem|OGYI]]-n hallgatott (1964–66), majd a kolozsvári [[Babeș–Bolyai Tudományegyetem|BBTE]] Filológiai (1968–69), majd a [[budapest]]i [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|ELTE]] Bölcsészeti Karán (1969–73) végzett néprajz–magyar szakon. Hazatérve Kolozsváron egy ideig külső munkatársa volt időszaki lapoknak és a [[Kriterion Könyvkiadó]]nak (1973–75), a Kriterion kolozsvári szerkesztőségében könyvszerkesztő, elsősorban a néprajzi tárgyú könyvek, valamint a [[Téka sorozat]] gondozója (1975–81).
 
Néprajzi kutatásai főleg a szellemi néprajz, a népi hitvilág elemeinek feltárására, értelmezésére irányultak. Első, nyomtatásban megjelent dolgozata: ''Nádsípkészítés a Hortobágyon'' (in: A Déri Múzeum Évkönyve, [[Debrecen]], 1972). Jelentősebb közleményei: ''Mai népi hiedelmek'' (gyűjtőtársakkal, az ELTE sokszorosított kiadványaként. Budapest, 1975); A népi kultúra szerepe az értelmiségi tudat formálásában (in: Látóhatár. Kolozsvár, 1973); ''Egy büntető rítus jelentései'' ([[TETT]], 1979/3); ''Életbe játszott hagyomány. Egy rítus jelhasználata'' ([[Korunk]], 1981/1). Tragikus hirtelenséggel bekövetkezett halála után hagyatékából jelent meg: ''Szokás, ünnep, rítus'' ([[Dávid Gyula (irodalomtörténész)|Dávid Gyula]] bevezetőjével), [[Utunk]], 1981/31); ''Egy teljesebb néprajzi körkép igényével'' (Dávid Gyula bev. [[A Hét (hetilapfolyóirat, Bukarest1970–)|A Hét]] 1982/29); ''Kalotaszegi ünnepek – európai népszokások'' ([[Vasas Samu]]val, Korunk, 1982/5). Gazdag népi hiedelemgyűjtése kéziratban.
A gyimesi [[csángók]] közt feljegyzett nagyterjedelmű kéziratos folklóranyagát a [[Néprajzi Múzeum]] Ethnológiai Adattára őrzi. 1981-ben öngyilkos lett.