„László Kálmán” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
infobox Címke: HTML-sortörés |
a →Életútja: A Hét (WP:BÜ), replaced: [[A Hét (hetilap, Bukarest)| → [[A Hét (folyóirat, 1970–)| |
||
25. sor:
"Hivatalai tevékenysége csak gátolhatta, de nem akadályozhatta meg abban – jellemzi munkásságát [[Szabó T. E. Attila|Szabó Attila]] –, hogy a [[Botanika|botanikus]]ként induló édesapa irányításával megkezdett kutatásokat folytassa." Az [[1930-as évek]] végétől bekapcsolódott a Brassóban jól szervezett természetismereti mozgalomba, részt vett a környező hegyvidék növényvilágának kutatásában. Tudományos érdeklődése a [[mikológia]] felé irányult, s nyugdíjasként a nagygombák kutatására fordította minden idejét, létrehozva gazdag és dokumentált mikológiai magángyűjteményét, mely közel 4000 múzeumi értékű darabot tartalmaz.
Első írását az ''[[Encián (folyóirat)|Encián]]'' közölte (1936). Bel- és külföldi szaklapokban megjelent dolgozatai közül kiemelkedik a [[Pázmány Dénes]]sel közösen írt ''Seltene Pilze aus Rumänien'' c. sorozat, melynek első részét a ''Zeitschrift für Pilzkunde'' ([[Karlsruhe]]), folytatásait a [[kolozsvár]]i Mezőgazdasági ''Akadémia Notulae Botanicae'' c. kiadványa hozta nyilvánosságra. Egy másik sorozat a [[budapest]]i ''Mikológiai Közlemények''ben jelent meg: A nagygombák kutatása és újabb adataik [[Hargita megye|Hargita]] és [[Kovászna megye|Kovászna megyékben]] (1984, 1988), eszerint a kutatómunkák során az ismert nagygombák száma 256-ról 291 fajra növekedett. Ő jelezte először [[Románia|Romániából]] az illatos kocsonyás álpöfeteget, a Fries-féle rókagombát, a szalmasárga gyűrűsgombát, a fenyővargányát, a citromsárga nedűgombát, a Maska-féle csiperkét, a márciusi csigagombát. Ismertető írásaival az ''[[Aluta]]'', ''[[Népújság|Népi Egység]]'', ''[[Brassói Lapok (hetilap)|Új Idő]]'', ''[[Előre (napilap, 1953–1989)|Előre]]'', ''[[Igazság (folyóirat)|Igazság]]'', ''[[A Hét (
A Brassói Székely Társaság főtitkáraként közművelődési szerepet is vállalt (1930-40), a brassói Könyvtár Egylet állományát gondozta. 1978 óta a Kolozsvári Szabadegyetem gombaismereti kollégiumának szervezője és előadója. [[Pap István (agrármérnök)|Pap István]], [[Pázmány Dénes]] és [[Veress István]] társszerzőkkel közösen írt gombaismereti szakkönyve kéziratban.
| |||