Főmenü megnyitása

Módosítások

a
→‎A második világháború után: A Hét (WP:BÜ), replaced: [[A Hét (hetilap, Bukarest)| → [[A Hét (folyóirat, 1970–)|
Az [[Igaz Szó]]ban kevesebb a tanulmány, Izsák József, Faragó József, Dávid Gyula, Veress Zoltán a gyakoribb szerzők. Nagyon gazdag mind a klasszikusokat, mind pedig a kortársakat bemutató fordításanyag, közölnek román regényrészleteket is. A legtöbbször szereplő fordítók [[Deák Tamás (író)|Deák Tamás]], [[Franyó Zoltán]], Jánosházy György, Kányádi Sándor, Kiss Jenő, [[Székely János (költő)|Székely János]], Szemlér Ferenc, Szilágyi Domokos, Tóth István. A folyóirat különszámban mutatta be a fiatal román költőket (1959/5), az új román irodalmat (1959/10), emlékszámot hoztak ki Eminescu, Coşbuc, Creangă, Alecsandri, Bălcescu évfordulói alkalmából.
 
1957-től, új folyamának megindításától kezdve a [[Korunk]] vállalta magára legkövetkezetesebben a kapcsolatápolás szerepét. Az első évfolyamok szinte mindegyik számában találunk idevágó írást Szemlér Ferenc, Corneliu Codarcea, Veégh Sándor, Faragó József, Engel Károly, Balla Ernő, Kakassy Endre, Vita Zsigmond, [[Dánielisz Endre]] tollából. A későbbiekben Dávid Gyula, Kántor Lajos, [[Szász János (író)|Szász János]], [[Szilágyi Júlia]] ír román-magyar vonatkozású cikkeket. Rendszeresen közölnek román szerzők tollából is tanulmányokat, néha pedig versfordításokat. Az 1973-tól megindított [[Korunk Évkönyv]]ek közül az 1974-es sajtótörténeti jellegű, a sajtókapcsolatok köréből közöl több dolgozatot, az 1979-es Évkönyvben jelenik meg Nicolae Dunăre ''Román-magyar-szász etnokulturális kapcsolatok'' c. tanulmánya. Az 1970 óta megjelenő [[A Hét (hetilapfolyóirat, Bukarest1970–)|A Hét]] a román-magyar kapcsolatok történelmi múltját és jelen gyakorlatát bemutató írásokat ad közre, kitér a román irodalmi élet fontosabb eseményeire.
 
Az [[1960-as évek]] végének átmeneti politikai nyitása lehetővé tette közép- és főiskolai [[Romániai magyar diáklapok|diáklapok]] indítását. Ezek közül azok, amelyek nyelvileg vegyes intézetekben jelentek meg, többnyelvűek. [[Kuszálik Péter]]nek az 1940-1989 közötti romániai magyar sajtót felölelő bibliográfiája adatai szerint a számba vett diáklapok (57 cím) közül 45 a kétnyelvű, s ebből 12 csak szórványosan közöl [[magyar nyelv]]ű anyagot is. Így a [[kolozsvár]]i ''[[Fiatal Szívvel]]'' magyar, román és német, az ''ABC'', a [[sepsiszentgyörgy]]i ''Aurora'', [[Gyökerek (diáklap)|Gyökerek]], a [[szatmárnémeti]] ''Diákszó'', a [[temesvár]]i ''[[Juventus (diáklap)|Juventus]]'', a [[kézdivásárhely]]i ''Zorile-Ébredés'' többnyire magyar és román cikkeket közölt, ápolva a közös hagyományokat. A [[marosvásárhely]]i [[Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem|OGYI]] ''Aesculap'' c. diáklapja szintén három-, a pedagógiai főiskoláé, az ''Athenaeum'' kétnyelvű volt. Különösebb művelődéstörténeti jelentőségre csak az 1968-ban indult [[Echinox]], a kolozsvári egyetemisták fóruma tett szert nem csak a román oldalak közé ékelt magyar és német oldalak révén, hanem egy olyan szellemiség kifejezőjeként, amelyben egymásra találhattak a fiatal nemzedékeknek a rendszerrel egyre inkább szembekerülő képviselői. A folyóirat különben gyakran közölt kölcsönös versfordításokat is.
477 584

szerkesztés