„Mózes Huba” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
CsurlaBot (vitalap | szerkesztései)
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a →‎Életútja: A Hét (WP:BÜ), replaced: [[A Hét (hetilap, Bukarest)| → [[A Hét (folyóirat, 1970–)|
26. sor:
Tudományos munkásságának fő területei: a romániai magyar irodalom, a román-magyar irodalmi kapcsolatok története és a magyar verstan.
 
Eredeti forráskutatásokon alapuló tanulmányokat közölt a [[Korunk]] indulásáról ([[A Hét (hetilapfolyóirat, Bukarest1970–)|A Hét]], 1975/21), irodalmi elvek és elméletek alakulásáról az 1830-as és 1840-es évek erdélyi magyar sajtójában ([[Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények|NyIrK]], 1975/1), a [[20. század]] eleji [[erdély]]i és [[bánság]]i magyar irodalmi szervezkedésekről ([[Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények|NyIrK]], 1976/1), az [[1920-as évek]] romániai magyar irodalomkritikai törekvéseiről ([[Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények|NyIrk]], 1977/2), a [[Keleti Újság]]ról ([[Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények|NyIrK]], 1978/2 és 1979/1), a romániai magyar képzőművészek és a Helikon kapcsolatáról, szervezkedéséről ([[Utunk]], 1979/20), a [[Brassói Lapok (napilap)|Brassói Lapokról]] ([[Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények|NyIrK]], 1980/1), a romániai magyar írói tömörülések történetéről ([[Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények|NyIrK]], 1980/2). A Romániában megjelent magyar irodalomtörténeti vonatkozású írások válogatott bibliográfiáját 1979-től kezdve folytatólagosan megjelenteti a [[Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények|NyIrK]] hasábjain.
 
A [[költészet]] kérdéseivel mind történeti, mind verselméleti összefüggésben egyaránt foglalkozik. Átfogó tanulmányt közöl a népdalvers sorfajairól az Irodalomtudományi és stilisztikai tanulmányok 1984-es kötetében, [[Vargha Jenő László]]val közösen írta ''A színek vallomása'' (Korunk, 1987/9) és ''A nyelvében élő közösség személyiségképéhez'' ([[Élet és Irodalom]], [[Budapest]], 1990/29) c. értekezéseit, s a romániai magyar verskötetek megjelenésének dinamikáját elemezte az 1944-től 1987-ig terjedő időszakban ([[Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények|NyIrK]], 1988/2). Verselméleti oldalról közelítette meg a román-magyar irodalmi kapcsolatok kérdéseit is. Elemezte [[Mihai Eminescu]] ''Glossza'' c. versét, összevetve annak [[Dsida Jenő]]- és [[Szabédi László]]-féle fordításával ([[Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények|NyIrK]], 1970/1), az aranymetszés érvényesülését a ''Poemele luminii'' c. versben (Steaua, 1986/9) és a Harmadik levélben (Utunk, 1989/24), s ugyancsak az Eminescu-évfordulóra jelentette meg ''Eminescu költészete az egyidejűség költészete'' c. tanulmányát ([[Igaz Szó]], 1989/6).