„Vásárhelyi találkozó” változatai közötti eltérés

a
→‎Értékelések 1945 után: A Hét (WP:BÜ), replaced: [[A Hét (hetilap, Bukarest)| → [[A Hét (folyóirat, 1970–)|
a (→‎Előkészületek: Hitel (WP:BÜ), replaced: [[Hitel (politikai folyóirat)| → [[Hitel (folyóirat, 1936–1944)| (2))
a (→‎Értékelések 1945 után: A Hét (WP:BÜ), replaced: [[A Hét (hetilap, Bukarest)| → [[A Hét (folyóirat, 1970–)|)
A [[második világháború]] után két évtizeden át hallgatás telepedett a vásárhelyi találkozó emlékére. Balogh Edgár ugyan szintén kötetbe gyűjtötte a vásárhelyi találkozóval kapcsolatosan korábban írott cikkeit (''Hármas kis tükör.'' Budapest, 1945), s kísérletet tett a [[Bolyai Tudományegyetem]]en arra is, hogy bedolgozza „a vásárhelyi találkozót hazai párttörténetünkbe”, de visszaemlékezése szerint (''Szolgálatban.'' 44), „egyik befolyásos dogmatikusunk” azt „jelentéktelen epizód”-nak minősítette, s így nem került reá sor. Csak a vásárhelyi találkozó 30. évfordulóján [[Magyarország]]on, a romániai magyar baloldali mozgalmak kutatója, [[Csatári Dániel]] részéről történt valós kezdeményezés a vásárhelyi találkozó újraértékelése terén (A Vásárhelyi Találkozó. Budapest, 1967), s néhány kortárs: Balogh Edgár (''Szükséges dialógus volt.'' Korunk, 1967/11. 1362–1363), [[Bányai László]] (''Emlékezetes értekezlet.'' Korunk, 1967/11. 1355–1359), Jordáky Lajos (''Munkásegység a Találkozón.'' Korunk, 1967/11. 1359–1361), [[Szemlér Ferenc]] (Magányos résztvevő a vásárhelyi találkozón. [[Igaz Szó]], 1967. II. 479–488) idézte fel a harminc éve történteket, immár teljesen „a kommunista párt vezette népfront” szellemében. Majd [[Kántor Lajos (irodalomtörténész)|Kántor Lajos]] és [[Láng Gusztáv (irodalomkritikus)|Láng Gusztáv]] szóltak róla [[irodalomtörténet]]i összefoglalójukban (''Romániai magyar irodalom.'' 1945–1970. [[Bukarest]], 1972), Varga Rózsa és Patyi Sándor pedig ''A népi írók bibliográfiája… 1920–1960'' című munkájukban kínálták a vásárhelyi találkozó gazdag kortárs irodalmát. Ezt követték a résztvevők visszaemlékezéseinek kötetei: Nagy István: ''Szemben az árral.'' Bukarest, 1974; Demeter János: ''Századunk sodrában''. Uo. 1975; Veress Pál: ''Holnap indulok hozzád.'' Uo. 1977; Balogh Edgár: ''Szolgálatban.'' Uo. 1978; Kacsó Sándor: ''Nehéz szagú iszap felett.'' Budapest, 1985), de ezekben, akárcsak Turzai Máriának a vásárhelyi találkozó 40. évfordulójára megjelent dokumentumkötetében (''„a történelem önmagát gondolta”.'' ''A Vásárhelyi Találkozó.'' Bukarest, 1977), több-kevesebb árnyaltsággal, a baloldal szemlélete érvényesült: a vásárhelyi találkozót mint a kommunisták kezdeményezte népfront-mozgalom egy korszakos megmozdulását értékelték. Elemző értékelést nyújtott viszont az eseményekről a kor hiteles dokumentumaira építő Nagy György (''Alkalmi asszociációk a közéleti szó hiteléről. A Vásárhelyi Találkozó évfordulójára.'' Korunk, 1977/11), akinek tanulmánya mellett [[Tamási Áron]]nak nem sokkal később megjelent cikkei (''Tiszta beszéd.'' Utószóval és jegyzetekkel ellátta Dávid Gyula. Bukarest, 1981) s a „másik oldal”, az [[Erdélyi Fiatalok]] álláspontját árnyaló, [[Cseke Péter (költő)|Cseke Péter]] által sajtó alá rendezett forrásértékű dokumentumkötet (''Az Erdélyi Fiatalok.'' Dokumentumok, viták. Bukarest, 1986) gazdagította-hitelesítette a képet.
 
A vásárhelyi találkozó szervezésében és világnézeti beállítódásában fontos szerepet játszó Hitel-csoport hozzájárulásának feltárására azonban már csak az 1989-es változás után került sor (Hitel. Kolozsvár, 1935–1944. I–II. Tanulmányok, repertórium. Sajtó alá rendezte és bevezette Záhony Éva. Budapest, 1991; [[Szász István Tas]]: ''Beszédes csend. Három Hitel és ami utána következett.'' Kolozsvár, 2007). Ugyancsak az [[1990-es évek]]ben kerülhetett sor egyfelől a korábban szemben állók álláspontjának nyílt tisztázására (László Ferenc: ''Mi is történt Vásárhelyen 1937-ben.'' Korunk, 1991/3; Balogh Edgár: ''Vásárhelytől Vásárhelyig.'' Helikon 1991/29; uő: ''Perlekedés helyett tények.'' Helikon, 1994/12; uő: ''Akár meg is egyezhetnénk.'' [[A Hét (hetilapfolyóirat, Bukarest1970–)|A Hét]] 1994/39) és új dokumentumok feltárására ([[Kuszálik Péter]]: Vásárhelyi Találkozó [19]37. Látó, 1996/7; [[Dávid Gyula (irodalomtörténész)|Dávid Gyula]]: ''A Vásárhelyi Találkozó dokumentumaiból.'' [[Látó (folyóirat)|Látó]], 1998/7; Jancsó Elemér: ''A Vásárhelyi Találkozó gyorsírásos jegyzőkönyve.'' Uo.; ''[[Pálffy Antal]] előadása a Vásárhelyi Találkozón'', uo.), másfelől, ezzel párhuzamosan, a vásárhelyi találkozónak az erdélyi magyarság eszmetörténeti fejlődésébe való beillesztésére is ([[Gáll Ernő]]: ''A Vásárhelyi Találkozótól a Szárszói Konferenciáig.'' A Hét, 1993/46).
 
== Források ==
485 763

szerkesztés