„Tűz” változatai közötti eltérés

F. Clark Howell a spanyolországi Torralba mellett talált szenzációs leletet, mely arra enged következtetni, hogy a homo erectus vadászat közben a tűzzel a mocsárba kergette az állatokat. Az állatok ugyanis tartanak a tűztől.</ref> A homo erectus helyét a homo sapiens vette át. A tűz nagyon fontos szerepet töltött be az emberré válás folyamatában. A [[beszéd]] és a tárgyhasználat mellett a tűz megszelídítése emelte ki az állatvilágból. XX. századi kutatások szerint az első lépcső a tűz domesztikációja felé a passzív tűzhasználat volt. Egy-egy tűzvész után ehető gyümölcsök és élve megsült állatok maradtak hátra, melyeket az ember megtalált (hasonlóképp tesznek egyes őserdei ragadozók is, akik a hamuban szerencsétlenül járt rágcsálókat keresgélnek.). A félelem a tűztől csak ezután következett. Lassan megtanulta kordában tartani, elkövetkezett az aktív tűzhasználat ideje, mely napjainkig is tart. A tűz feletti uralom a civilizáció egy formáját tette lehetővé. Magával vont ugyanis szociológiai változásokat is. Több ezer év elteltével ennek köszönhetően alakult ki a földművelés és a földművelő társadalom. A földművelésben - a közhiedelemmel ellentétben - szintén jelentős volt a tűz szerepe. Mielőtt a vándorló csoportok letelepedtek, felégettek bizonyos földterületet, amit később megműveltek. Hosszú időbe telt, mire ezt az irtásos-égetéses földművelés helyett eljött az egymással területért harcoló csoportok ideje. Fontos szerepe volt a tűznek abban is, hogy az ember táplálkozása gyökeresen megváltozott. A főzés folyamatával megszűnnek a különben mérgező növények méreganyagai, a kemény rostszálak megpuhulnak, a hús tartósabbá válik, mintha nyersen maradna. A tűz felhasználásával különösen zárt térben fontossá vált a [[Légzés|légzéshez]] szükséges levegőmennyiség biztosítása.

A hideg égés során a láng hőmérséklete 500&nbsp;K-800&nbsp;K közötti. Ilyen lánggal a [[Nemzetközi Űrállomás]] laborjában kísérleteztek, [[mikrogravitáció]]s körülmények között, ahol az ilyen hideg láng hosszú percekig ég. A Földön is előállítható hasonló láng, de az rövid időn belül kialszik. A hideg égés kémiája különbözik a hagyományos égéstől. Normál égéskor korom, [[szén-dioxid]] és [[víz]] keletkezik. A hideg égés során [[szén-monoxid]] és [[formaldehid]] keletkezik. A kutatás gyakorlati haszna lehet a hatékonyabb égés megvalósítása a gépkocsik motorjában.<ref>[http://science.nasa.gov/science-news/science-at-nasa/2013/18jun_strangeflames/ Strange Flames on the ISS] 2013-06-18</ref>