„Bencések” változatai közötti eltérés

13 bájt hozzáadva ,  4 évvel ezelőtt
a
a (Évszámok és más számok toldalékának hangrendi egyeztetése kézi ellenőrzéssel)
a (→‎A rend története Magyarországon: Zarándok (WP:BÜ), replaced: zarándokzarándok)
[[Fájl:Tihany abbey 2.JPG|thumb|right|200px|A tihanyi apátság]]
[[Fájl:Sudika Győr Benedictine.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|A győri bencés apátság]]
Az első bencések 996-ban telepedtek le '''Szent Márton hegyén''', az 1001-es királyi alapítólevél [[Monte Cassino]] jogait adta meg a [[Pannonhalmi Bencés Főapátság|Pannonhalmi apátságnak]] is. Az [[Árpád-ház]] idején a bencések virágzásnak indultak, a 13. században már 90 kolostoruk állt Magyarországon. Ezekben gyakran működött [[hiteleshely]] (mai fogalommal közjegyzőség), kolostori iskola, gyakran őriztek [[ereklye|ereklyéket]], ezért [[Zarándoklat|zarándok]]ok is gyakran látogatták őket.
 
A [[14. század]]tól a kommendátori rendszer szétzilálta a hazai bencés szerzetesi életet. Számos leírás szól a [[15. század]]ban elnéptelenedő kolostorokról, amelyeket sikertelenül próbáltak újra és újra a régi fegyelemre bírni. Az új fellendülés 1506-ban kezdődött, amikor [[Tolnai Máté]] a nyolc legjelentősebb királyi bencés apátság összefogásával megteremtette a [[Magyar Bencés Kongregáció]]t. A virágzás rövid ideig tartott, a török háborúk és a reformáció hatására néhány évtizedre még a legfontosabb Pannonhalmán is megszűnt a bencés élet. A [[17. század]] közepétől újra kolostorokat építettek és feltöltötték a régieket, mígnem [[1782]]-ben [[II. József magyar király|II. József]] kettő kivételével minden kolostorukat bezáratta. Húsz év szünet után, 1802-ben alakult újjá a bencés kongregáció Magyarországon, és működik azóta is töretlenül. [[1950]]-ben, amikor mintegy 300 bencés élt Magyarországon, a magyar bencés szerzetesek számát 70-ben maximálták.
506 338

szerkesztés