„Pheidiasz” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
személy infobox és jav. |
|||
1. sor:
{{személy infobox}}
[[Fájl:NAMA Athéna Varvakeion.jpg|right|thumb|270px| „Athéna Parthenosz" (Szűz Athéna) aranyból és elefántcsontból készült szobra ]]
'''Pheidiasz''' ([[i. e. 500]] – [[i. e. 430]] körül) szobrász és építész, az [[ókor]]i [[Görögország|görög]] klasszikus szobrászat legnagyobb alakja. [[Olümpia|Olümpiai]] [[Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra|Zeusz-szobra]] egyike volt az ókori világ hét csodájának. Műveit elsősorban római kori másolatok formájában, illetve korabeli leírások alapján ismerjük.
== Életrajza ==
7 ⟶ 8 sor:
[[i. e. 447]]-től mint [[Periklész]] bizalmasa, és jó barátja az athéni Akropolisz építésében vett részt, ahol a szobrászok munkáját közvetlenül irányította és felügyelte. Az ő útmutatásai alapján épült a [[Parthenón]], [[Propülaia]], [[Erekhtheion]] és sok egyéb építmény.
A Parthenón felépítése után Periklész ellenségei
== Művei ==
Az [[Akropolisz]]on feltárt, úgynevezett [[Elgin-márványok]] alapján ismerjük művészi alkotásait. A 160 m hosszú frízen megörökíti a Panathénaia-ünnepi felvonulást, a metopék 92, [[mitológia]]i harcokat ábrázoló domborművet tárnak elénk. Pheidiasz szobrokat szentelt Athéna születésének, illetve az istennő és [[Poszeidón]] vetélkedését [[Attika|Attikáért]]. A domborművek eltérő vonásai valószínűsítik, hogy a mester csak vázlatokat, útmutatást nyújtott a szobrászoknak a művek elkészítéséhez. A frízeken egyúttal nyomon követhető Pheidiasz művészi fejlődése is: amíg a korai metopéken szigorú, klasszikus hatás érződik és később, mint például a keleti oromcsoport alkotásaiban, a mester kiérlelt egyéni stílusa, addig a fríz utolsó darabjain már a klasszikus ábrázolásmód felbomlása fedezhető fel.<ref name="VIL"/> Az ókori hagyomány Pheidiasznak tulajdonítja az „Athéna Parthenosz" (Szűz Athéna) aranyból és elefántcsontból készült 12 méter magas
Az olümpiai [[Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra|Zeusz szobor ]] a főistent mitológiai alakokkal díszített trónszékén ülve ábrázolja. A 42 méter magas<ref>{{cite web|author= |title=Phidas |url=http://www.ancientgreece.com/s/People/Phidias/ |accessdate=2010-11-27 |publisher=Ancient Greece University Press Inc |language=angol|work= |quote=}} </ref> szobor uralta a templom teljes magasságát. Jobb kezében, akárcsak a partheóni Athéné, Niké-szobrot tartott, a baljában jogart. A talapzat reliefjein [[Aphrodité]] születését mintázta meg. A szobor tényleges kinézetét sokáig csak római pénzek és gemmák alapján ismerték, azonban [[1954]]–58-ban a szobor aranyrészeinek negatív öntőformái is előkerültek Pheidiasz műhelyéből. Ugyanitt megtalálták a szobrász ivóedényét is, amelyen a neve is olvasható. [[Pauszaniasz Periégétész]] egy leírásában
Feljegyzésekből tudjuk, hogy arany-elefántcsont Athéné szobrot készített [[Pelléné]]ben; az athéni Akropoliszon megalkotta az ''Athéna Lémnia''-t, ahol az istennőt, levetett sisakkal ábrázolja. Ezt is csak római kori másolatokból ismerjük. Készített ugyanitt egy Apollón-szobrot bronzból, ez lehetett a [[kassel]]i típusú Apollón másolatok eredetije; [[Élisz]]ben szoborba foglalta a lába előtt teknősbékával álló „Égi Aphrodité" alakját aranyból és elefántcsontból.
Leírások szólnak arról, hogy ötvösmunkákat is készített.
==Jegyzetek==
{{
== Források ==
*{{MűvLex |3|749}}
|