„Skandinávia” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →A skandináv országok közös kultúrája: ez hogy tartozik ide...? |
|||
61. sor:
[[Svédország]] a [[20. század]]ig megőrizte kiemelkedő szerepét a vasérc-feldolgozás iparágában, míg [[Norvégia]] az ipari forradalom utáni olajéhségnek, illetve a később megjelenő technológiai háttérnek (tengeri fúrótornyok) köszönheti gazdasági fellendülését.
Történelmük folyamán
A [[19. század]]i svédországi éhezés elől a svédek [[Dánia|Dániába]] menekültek munkáért, korábban pedig hasonló együttműködés volt megfigyelhető a dán és norvég területek között. (A helyesírásukat egyébként a norvégok a dánoktól vették át – ennek gyökerei a gazdasági együttműködések időszakában fellelhetők.)
Manapság a gazdasági életben való együttműködést leginkább az [[Északi Tanács]], és a tagországok munkavállalóinak járó gazdasági kedvezmények jellemzik. Ennek azonban mára már csak Norvégia esetén van jelentősége, hiszen Dánia, Svédország és [[Finnország]] [[schengen]]i országok, így az ő munkaerőpiacuk egyébként is nyitott lenne a másik számára. Náluk ez a helyzet azonban már az [[Európai Unió|EU]] tagság előtt is fennállt.
75. sor:
Skandinávia első lakosai feltehetőleg a [[finnek]] és [[számik]] voltak, akik [[Lappföld]]ön és a mai [[Finnország]] délnyugati csücskében telepedtek le. A svéd állam megszerveződése után az új állam északra és keleti irányba terjeszkedett (nyugatról egyelőre az erős Dán-Norvég Perszonálunió állta útját. A finnek tehát már történelmük kezdetekor svéd fennhatóság alá kerültek, és maradtak is egészen a napóleoni korszak végéig.
Ekkor ugyanis a győzedelmes [[Oroszország]]
Mivel Svédország nem támogatta Napóleont, a győztes hatalmak nem akartak neki sem nagy károkat okozni, így a finn területek elvesztéséért kárpótlásul megkapták Norvégiát [[1809]]-ben.
| |||