„Esterházy Miklós József” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
barytonja |
|||
19. sor:
1762-ben a Magyar Királyság felső kamarása lett. [[1763]]-ban az [[Aranygyapjas rend]] lovagjává avatták.
[[Fájl:Fertod07jul0004.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A [[Esterházy-kastély (Fertőd)|fertődi Esterházy-kastély]]
===A pompakedvelő herceg===
31. sor:
[[1766]]-ban elkészült a kastély, szomszédságában új falu született, ''Eszterháza'' (ma Fertőd része). [[1768]]-ban Mária Terézia királynő Miklós herceget [[tábornagy|tábornaggyá]] nevezte ki.
Az új kastélyban [[1770]]-től kezdve folyamatosan tartottak nagyszabású Esterházy-vigasságokat: a háromnapos ünnep alatt [[Opera (színmű)|operákat]] mutattak be, vadászatokat, lakomákat, táncestélyeket és [[tűzijáték]]okat rendeztek, a prominens vendégsereg szórakoztatására. Itteni élményei megihlették Goethét is, aki ''„Esterházy-tündérbirodalom”''-ként jellemezte az ünnepségeket. Nagyvonalú életvitele miatt a herceget ''„a pompakedvelő”'' vagy ''„a fényes Miklós”'' melléknévvel kezdték illetni. Eszterháza a színművészet, a zene, a képzőművészetek központjává vált. A hercegi udvar hangversenymestere az európai hírű [[Joseph Haydn]] volt. A herceg maga is remek [[baryton]]játékos volt (hangszerét ma a [[Nemzeti Múzeum]] őrzi). A látványos ünnepségek Mária Terézia királynő, német-római császárné látogatása idején érték el csúcspontjukat.
[[1778]]-ban 1200 katonával segítette [[II. József magyar király|II. József császár]]t a [[bajor örökösödési háború]]ban. [[1783]]-ban kieszközölte a császári udvarnál, hogy a jövőben az [[Esterházy család]] minden férfi tagját hercegi rangra emeljék.
| |||