„Anianei Szent Benedek” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
clean up AWB |
||
23. sor:
|megjegyzés=
}}
'''Anianei Szent Benedek''' (750 körül, Witiza néven- 821. február 12. [[Aachen]] mellett, Kornelimunster): [[Bencések|bencés
35 ⟶ 34 sor:
Hosszan vizsgálta a különböző szerzetesrendek reguláit: először [[Nagy Szent Vazul]] és [[Pakhomiosz]] reguláját követte, de
hamarosan rájött, hogy a nyugati embernek inkább [[Szent Benedek]] regulája felel meg, emiatt ezt vezette be a szerzetesei
körében 787-ben. [[Alkuin]] mellett részt vesz az ''adopcianizmus'' eretnekségének<ref>Az adopcionisták szerint Jézus nem volt Isten fia, csak később lett azzá, mikor az Úr adoptálta</ref> felszámolásában. Ebből az ügyből kifolyólag [[Hispánia|Hispániában]] is megfordult.
Nagy Károly, majd fia, [[I. Lajos frank császár|Jámbor Lajos]] reá bízták a bencés kolostorok megreformálását: először csak [[Aquitánia|Aquitániában]], majd egész [[Gallia|Galliában]], végül az egész [[Frank Birodalom|birodalomban]]. Jámbor Lajos ezt elősegítendő, megalapította számára a császári székhely mellett lévő ''Indenben'' (ma: Kornelimünster)azt a kolostort, melyet a frank birodalom mintakolostorának szánt. Benedek pályájának csúcsa az 817-es aacheni zsinat volt, melyen a ''Capitulare Institutum'' nevű császári dekrétummal elrendelték, hogy a birodalom valamennyi bencés kolostora kövesse a Benedek által kitalált változtatásokat. A rendelet gyakorlatba való átültetése azonban nem sikerült.
41 ⟶ 40 sor:
==Jelentősége==
Anianei Benedek tevékenysége tükrözi az egyház és az állam közötti megváltozott kapcsolatot. A császárhoz, és általában a világi hatalomhoz való való viszony pápai ideológiáját a [[Donatio Constantini]] fejezte ki. Ebből kitűnik, hogy a pápaság mindig is magát tekintette a [[római birodalom|római császárság]] örökösének, és mint az [[Tours-i Gergely]] életéből és [[Eugippius]] ''Vita Sancti Severini''-jéből is látható, a helyi közigazgatás pedig teljesen a klérus kezébe került, mivel eltűnt a világi értelmiség, a beözönlő barbár germán törzseknek pedig nem volt elég írástudó emberük.
A bizánci fegyverektől nem védett, és a [[Langobárd|longobardok]] által szorongatott [[II. István pápa]] azután megállapodást kötött [[Kis Pipin frank király|Kis Pipinnel]] 751-ben, és a pápaság úgy vélte, hogy ennek részeként a frank uralkodók elfogadták a pápai elképzeléseket a császárság feletti rendelkezésről. Nagy Károly császárrá koronázására is ennek szellemében került sor - Einhard azonban megjegyzi, hogy Nagy Károly nem örült ennek, mivel tökéletesen tisztában volt azzal, hogy a pápai koronázással a római egyházfő egyben ki is fejezte a világi hatalom feletti szupremácia-igényét.
51 ⟶ 50 sor:
Benedek reformjai ebbe az egyházszervezési szemléletváltásba illenek. Benedek ki akarta zárni a világi befolyást a kolostorokból, illetve egységesítésre törekedett: ennek keretében ki akarta zárni a világi diákokat a kolostori iskolákból, illetve az apát megválasztását csak a szerzetesekre, illetve a klérusra akarta bízni, valamint ''missi dominici'' nevű szerzeteseket küldött ki, hogy ellenőrizzék az egyes kolostorok életvitelét. Érthetően ez kiváltotta a világi nemesség ellenállását, ami Jámbor Lajos elleni lázadásukban, és fiainak trónra léptetésében, és végül a [[Verduni szerződés|birodalom felosztásában]] manifesztálódott.
Sokkal sikeresebb volt a Benedek-féle reform az ''opus dei'', azaz az istentisztelet terén: Benedek pontosította a napi zsolozsmák tartalmát és azok megtartásának időpontját. Ezek a reformok eleinte segítettek megszilárdítani a bencések szervezetét, mely majd a Cluny kongregációban éri el csúcspontját - hosszabb távon azonban az egyházi fényűzés meghonosításához vezettek, ami ellen az új, ún. [[
==Művei==
72 ⟶ 71 sor:
* [[Agobard de Lyon]]
* [[Cluny apátság]]
{{nemzetközi katalógusok}}
| |||