Főmenü megnyitása

Módosítások

egy bájt hozzáadva ,  3 évvel ezelőtt
a
Vessző utáni szóközhiány, egyéb apróság javítása AWB
A község területén már az i. e. 2. és 3. században itt élt germán népek is bányásztak vasércet. [[II. András magyar király|II. András]] király a [[13. század]] elején szász bányászokat telepített ide, akik az Eisenbach nevet adták településüknek, melynek gyógyforrásai is ismertek voltak már ekkor.
 
Vihnyét [[1326]]-ban ''"Vyhine, Vyhinie"'' néven említik először, amikor Léva várának kapitánya szolgálónépeket telepített le itt. A falu [[Léva]] várának uradalmához tartozott. [[1388]]-ban történt említésekor a saskői uradalomhoz tartozott. [[1536]]-ban a Dóczy és a Zobonay család, valamint Selmecbánya városa a birtokosai. [[1601]]-ben újra a saskői uradalom része, később a bányakamaráé. A településnek arany, ezüst és vasbányái voltak. 1536-ban 12 portáig adózott. 1601-ben malma és 48 háza volt. [[1720]]-ban 35 adózója volt, közülük 16 munkás, 7 kézműves és 3 bányász. Vihnye 38 °C-os gyógyforrásairól volt ismert, melyet már [[II. Rákóczi Ferenc|Rákóczi]] és [[Bercsényi Miklós|Bercsényi]] is felkeresett.
[[1828]]-ban 133 házában 934 lakos élt. A [[18. század]] elején a bányakamara a bányászok részére gyógyászati központot alapított itt. [[1819]]-ben vasgyárat, később sörfőzdét építettek a településen. Lakói közül sokan mészégetéssel, malomkő gyártásával is foglalkoztak.
 
294 277

szerkesztés