„Kolosy György” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a Átirányítások javítása (Turkásznivalók), replaced: ELTEELTE (2)
19. sor:
:Miután Lamberg kocsiját a hajóhíd budai hídfőjénél a megérkezése hírére összeverődött tömeg megállította, őt kirángatták, ütlegelték, s meg is szúrták, a sebesült tábornok kérte, vigyék a [[parlament]]be. A [[Nemzetőrség|nemzetőrök]] egy csoportja – csitítva a tömeget – nagy nehezen ki is szabadította és a pesti őrszobára indult vele. A kocsi nemzetőrök fedezete alatt, hídszolgák, parasztok, suhancok kíséretében haladt, de alig ért a híd közepére, amikor Kolosy György joggyakornok és ''Bayersfeld'' [[bécs]]i diák vezetésével újabb csoport tartóztatta fel, amely kaszákkal, puskákkal fölfegyverkezve éppen a várparancsnok házát készült ostrom alá venni, mivel elterjedt a hír, hogy [[Hrabovszky János|Hrabovszky]] ágyúzni akarja Pestet, a [[Szent Korona|Szent Koronát]] pedig megpróbálja osztrák kézre játszani. A híd közepén újra felszakították a kocsi ajtaját, Lamberget kicibálták és minden oldalról megvillantak a kaszák, kardok és fütykösök. Lamberg eleinte katonai nyerseséggel próbálta a zajongókat visszatartani, majd kérésre fogta a dolgot s mikor ez sem használt, felmutatta [[V. Ferdinánd magyar király|V. Ferdinánd]] dekrétumát. Ebben a pillanatban – a [[kolozsvár]]i [[Ellenőr (napilap, 1848)|Ellenőr]] jelentése szerint – ''„egy kasza, katonai és egy kardvágás aula-beli kéztől”'' a híd közepén földre terítette. A katona ''Bakó káplár'' volt a 34. sorgyalogezredből, a karddal fejére sújtó jurátus pedig Kolosy György.<ref name="tolnai">{{cite book |last=Cholnoky |first=Viktor |authorlink=Cholnoky Viktor |coauthors=Balla Károly, Dr. Bányai Elemér, Dr. Ferenczy Zoltán, [[Londesz Elek]], Dr. [[Mikes Lajos]], Dr. [[Palágyi Menyhért]], Radisich Jenő, Seress Imre, Dr. [[Timon Ákos]], [[Vámbéry Ármin]], [[Zilahi Kiss Béla]] |editor=Dr. Mangold Lajos és Dr. Horváth Cyril |title=Tolnai világtörténelme, A legújabb kor II. (1815-1908) |edition=negyedik kiadás |year=1911 |publisher=A Magyar Kereskedelmi Közlöny, Hírlap- és Könyvkiadó Vállalat |location=Budapest |pages=255-256 |chapter=A horvát pártütés}}</ref> Ezt követően többen, több tucat késszúrással végeztek a tábornaggyal, a holttestet levetkőztették és meztelenül hurcolták az utcákon. Kolosy egyenest a képviselőházba sietett, ahol véres kardját mutogatva közölte: megölték Lamberget.<ref>{{cite book |last=Nemeskürty |first=István |authorlink=Nemeskürty István |title=„Kik érted haltak, szent világszabadság” |year=1977 |publisher=[[Magvető Könyvkiadó]] |location=Budapest |id=ISBN 963-270-604-8 |pages=225 |chapter=A Drávától Ozoráig}}</ref>
 
Az eljárásukat rosszalló képviselőház kiutasította a népítélet végrehajtóit és szigorú vizsgálatra utasította a fővárost.<ref name="tolnai"/> A felelősségre vonás elől Kolosy női ruhában [[Erdély]]be szökött,<ref name="utcanevek">{{cite web |url=http://lazarus.elte.hu/hun/vegyes/szabharc.htm |title=Az 1848-1849. évi polgári forradalommal és szabadságharccal összefüggő utcaelnevezések a főváros területén |accessdate=2011-04-18 |author=Mészáros György |year=1998 |work=Vegyes információk tára |publisher=[[Eötvös Loránd Tudományegyetem|ELTE]] Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék}}</ref> s [[Egressy Gábor (színművész)|Egressyhez]] és [[Petőfi Sándor|Petőfihez]] hasonlóan – ő is a forradalmár [[Bem József|Bem]] seregébe állt be, minden bizonnyal azon okból, melyet Petőfi így fogalmazott meg [[1849]] januárjában [[Kossuth Lajos|Kossuthnak]] írt levelében: „…manapság gyalázat nélkül csak Bem oldala mellett lehet az ember.”<ref name="fekete"/> Hadnagyi rendfokozatban, hősiesen harcolt. [[1849]]. [[január 1.|január 1]]-től [[Komárom (Magyarország)|Komáromban]] teljesített szolgálatot főhadnagyként, júniusban pedig már a felső-tiszai hadsereg századosa.
 
A [[világosi fegyverletétel]] után szülőföldjén, [[Maros-Torda vármegye|Maros-Torda vármegyében]] rejtőzködött, majd ''Frunza'' álnéven betyárruhában bujdosott. Végül önként jelentkezett a megszálló osztrák hatóságoknál.
31. sor:
==Emlékezete==
*Neve felkerült az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]] és a [[Makk-féle összeesküvés]] kilenc vértanújának<ref name="kerepesi48"/> közös síremlékére, melyet a [[Fiumei úti Nemzeti Sírkert|Kerepesi temető]] 31-es parcellájának középén állítottak fel [[1870]]. [[November 1.|november 1]]-én. (Kolosy keresztneveként tévesen ''Gábor'' szerepel.)
*[[1900]]-ban az akkor teljes egészében [[Óbuda (városrész)|Óbudához]] tartozó [[Újlak (Budapest)|Budaújlak]] központjában fekvő ''Lujza tér'' kapta meg Kolosy nevét.<ref>A tér négy évvel korábban, [[1896]]-ban lett ''Lujza tér''. Azelőtt ''Heu Platz'' (azaz Széna tér) volt a neve ([[1822]]-[[1896]]). Nyugati felét [[1835]]-ben még ''Pfarrkirchen Platz''-nak (Plébániatemplom térnek) hívták. Még korábban a ''Haupt Platz'' (Fő tér), annak előtte pedig a ''Markt Platz'' (Piac tér) elnevezéseket használták e területre. E legkorábbi említés [[1702]]-ből való. Lásd: {{cite web |url=http://lazarus.elte.hu/hun/vegyes/szabharc.htm |title=Az 1848-1849. évi polgári forradalommal és szabadságharccal összefüggő utcaelnevezések a főváros területén |accessdate=2011-04-03 |author=Mészáros György |year=1998 |work=Vegyes információk tára |publisher=[[Eötvös Loránd Tudományegyetem|ELTE]] Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék}}</ref>
 
==Források és jegyzetek==