Wikipédia

„William Bateson” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Bot: Protokollcsere külső hivatkozásokban (WP:BÜ)
a Vessző utáni szóközhiány, egyéb apróság javítása AWB
48. sor:
 
== Tudományos munkássága ==
A [[genetika|genetikának]] mint önálló [[biológia]]i [[tudomány]]nak az egyik megalapozója volt. Az ő véleménye szerint az [[evolúció]] nagy ugrásokkal halad előre és nem hagy közben köztes alakokat. E [[mutáció|mutacionizmus]] alátámasztására [[1894]]-ben rámutatott, hogy a jellegek öröklődése nem keveredő, hanem egyedi diszkrét faktorokkal történik. A [[Mendel-szabályok]] újrafelfedezése (1900) után a kísérletes eredmények lázában égett. Ezért fogadta oly lelkesen Mendel munkásságának sugallatát a diszkrét öröklődési tényezőkről. Úgy vélte, hogy a szabadon (függetlenül) kombinálódó örökítő egységek a [[kromoszóma|kromoszómák]] lehetnek. A Mendel-szabályokat állatokra is alkalmazta. Vaskos ismeretterjesztő művében védelmébe vette a mendelizmus új hitét, és [[Gregor Mendel]] munkásságát népszerűsítette angol nyelvterületen. Bateson ezért kisebb vitába keveredett biometria tanáraival, [[Walter Frank Raphael Weldon]]nal és [[Karl Pearson]]nal. Tanárai kétségbe vonták Mendel öröklődési megfigyeléseit, és az evolúció előrehaladását folyamatosnak vélték. (Általában az európai evolucionisták féltek Batesontól, és ezért gyanakodtak a mendelizmusra is.) Ezek a különbségek a [[modern evolúciós szintézis]]ben oldódtak fel.
 
[[1902]]-ben [[Edith Rebecca Saunders]]-szel együtt először bizonyította be, hogy az [[alkaptonuria]] nevű [[betegség]] recesszíven öröklődik. Bateson használta először az öröklődés leírására a görög ''genetikos'' szóból származó [[genetika]] kifejezést [[1906]]-ban, három évvel azelőtt, hogy [[Wilhelm Johannsen]] az öröklődés egységeit a [[gén]] szóval illette volna.
 
Bateson [[Reginald Punnett]]-tel közösen fedezte fel a [[genetikai kapcsoltság]]ot, vagyis hogy nem minden jelleg öröklődik függetlenül a többiektől. [[1906]]-ban ő és Punnett leírták a ''tyúkok'' ''tarajformá''jának öröklődésmenetét. Ezzel felfedezték, hogy az öröklődési faktorok a termékeiken keresztül egymást kölcsönösen befolyásolva hathatnak a kialakuló tulajdonságokra. [[1907]]-ben szintén kimutatták az örökítő faktorok kölcsönhatásait a ''tavaszi lednek'' ''virágszín''ének öröklésmenetében is. Ekkor fedezték fel egyes faktorok elnyomó hatását, amit [[episztázis]]nak neveztek el. Punnett-tel együtt alapította a ''[[Journal of Genetics]]'' című folyóiratot [[1910]]-ben.
60. sor:
* Hybridisation and cross-breeding as a method of scientific investigation. ''J. Roy. Hort. Soc''. '''24'''. 1899.
* Problems of heredity as a subject for horticultural investigation. ''J. Roy. Hort. Soc''. '''25'''. 1900.
* ''Mendel,'s principle of heredity: a defence.'' Cambridge. 1902.
* The facts of heredity in the light of Mendel,'s discovery. ''Rep. Evol. Comm. Roy. Soc''. '''1'''. 1902.
* On Mendelian heredity of three characters allelomorphic to each other. ''Proc. Cambridge Philos. Soc''. '''12'''. 1903.
* Punnet, Hurst, Saunders és Bateson (1905): Experimental studies in the physiology of heredity. ''Rep. Evol. Comm. Roy. Soc''. '''2'''.
* The progress of genetics since the discovery of Mendel,'s papers. ''Progr. Rei. Bot''. '''1'''. 1907.
* ''Mendel,'s principles of heredity''. Cambridge. 1909.
* ''Problems of genetics''. New Haven. 1913.
* ''Scientific papers'' (R.C. Punnett kiadása). 2 kötet. Cambridge. 1928.
78. sor:
 
{{DEFAULTSORT:Bateson Williams}}
 
[[Kategória:Genetikusok]]
[[Kategória:Brit zoológusok]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/William_Bateson”