„Nagykolos” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Taz (vitalap | szerkesztései) demo |
a "Története" alcímesítése |
||
26. sor:
|weboldal =
}}
'''Nagykolos''' ([[1898]]-ig ''Kolos'', [[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Veľký Klíž'', korábban ''Klíž'') község [[Szlovákia|Szlovákiában]], a [[Trencséni kerület]]ben, a [[Simonyi járás]]ban. Nagykolos, [[Apátkolos]] és [[Jánosújfalu]]
== Fekvése ==
32. sor:
== Története ==
Apátkolost, más néven Kolos-Hradistyét [[1230]]-ban említik először, de sokkal korábbi alapítású. [[1244]]-ben ''"Clus"'', [[1295]]-ben ''"Kolos"'', [[1327]]-ben ''"Colos, Clus"'' néven szerepel a korabeli forrásokban. A falu a kolosi apátsági uradalomhoz tartozott. A kolosi bencés apátságot [[1074]] és [[1077]] között alapították és [[1562]]-ig állt fenn. A hagyomány szerint [[I. László magyar király|Szent László]] király alapította. [[1332]]-ben a pápai tizedjegyzék is említi, apátja 10 márka jövedelem után adózott. A [[16. század]] elejére a monostor veszélybe került, mert apátja Rómában személyesen kérte a pápát az apátság védelmére. [[II. Gyula pápa]] [[1507]]-ben a [[garamszentbenedek]]i apátság védelme alá rendelte. Az apátság sorsa a század közepe táján pecsételődött meg. [[1547]]-ben a Podmaniczkyek foglalták el és várépítésbe kezdtek. [[1553]]-ban 3 portája adózott. [[1559]]-ben már csak a templomot említik. Az apátság birtokai előbb a [[domonkosok|domonkos rend]]re szálltak, majd [[1615]]-től a [[Nagyszombat (település)|nagyszombat]]i [[Jézus Társasága|jezsuiták]] kapták meg. [[1715]]-ben 54 háza volt. [[1755]]-ban 455 lelket számláltak a községben. [[1828]]-ban 62 házában 434 lakos élt. [[1850]] előtt morvák telepedtek le községben. A falu lakói főként földművesek, szőlészek, kádárok voltak. Asztalosüzem is működött a településen.▼
=== Apátkolos ===
Nagykolost [[1244]]-ben említik először, a kolosi bencés apátság birtokaként. [[1553]]-ban 5 és fél portája adózott. [[1775]]-ben 384 lakosa volt. [[1828]]-ban 56 házában 388 lakos élt. A [[19. század]]ban kocsigyártó műhely működött itt. Lakói faárukészítéssel, kőfaragással és egyéb kézművességgel foglalkoztak. A községben szabók és cipészek dolgoztak.▼
▲Apátkolost, más néven Kolos-Hradistyét [[1230]]-ban említik először, de sokkal korábbi alapítású. [[1244]]-ben ''"Clus"'', [[1295]]-ben ''"Kolos"'', [[1327]]-ben ''"Colos", "Clus"'' néven szerepel a korabeli forrásokban. A falu a kolosi apátsági uradalomhoz tartozott. A kolosi bencés apátságot [[1074]] és [[1077]] között alapították és [[1562]]-ig állt fenn. A hagyomány szerint [[I. László magyar király|Szent László]] király alapította. [[1332]]-ben a pápai tizedjegyzék is említi, apátja 10 márka jövedelem után adózott. A [[16. század]] elejére a monostor veszélybe került, mert apátja Rómában személyesen kérte a pápát az apátság védelmére. [[II. Gyula pápa]] [[1507]]-ben a [[garamszentbenedek]]i apátság védelme alá rendelte. Az apátság sorsa a század közepe táján pecsételődött meg. [[1547]]-ben a Podmaniczkyek foglalták el és várépítésbe kezdtek. [[1553]]-ban 3 portája adózott. [[1559]]-ben már csak a templomot említik. Az apátság birtokai előbb a [[domonkosok|domonkos rend]]re szálltak, majd [[1615]]-től a [[Nagyszombat (település)|nagyszombat]]i [[Jézus Társasága|jezsuiták]] kapták meg. [[1715]]-ben 54 háza
Nyitra vármegye monográfiájában ''"Kolos-Hradistye, Kolostól északra fekvő tót község 435 r. kath. vallású lakossal. Postája Kolos, táviró- és vasúti állomása Nagy-Bossány. Kath. temploma az Árpád-házi királyok idejéből való; építésének ideje ismeretlen, de 1332-ben már fennállott; ma is fallal van körülvéve. Kegyura a vallásalap. A faluhoz tartozó Vrchhován nevü erdőben a templáriusok egykori kolostorának és templomának romjai láthatók. Ugyanitt egy várszerü építkezésnek csekély maradványai is vannak. A község határában fekete- és fehérmárvány-bánya van. A község neve 1430-ban „Radycza” volt."'' <ref name="auto_ChTBkRQbj9hLxlz15sEfdw" />▼
=== Jánosújfalu ===
Jánosújfalut, más néven Kolos-Jeskófalut [[1430]]-ban említik először, a kolosi uradalomhoz tartozott. Lakói földművelők, fuvarosok, seprűkészítők, faárugyártók voltak.
Nyitra vármegye monográfiájában ''"
=== Nagykolos ===
▲''"Kolos-Hradistye, Kolostól északra fekvő tót község 435 r. kath. vallású lakossal. Postája Kolos, táviró- és vasúti állomása Nagy-Bossány. Kath. temploma az Árpád-házi királyok idejéből való; építésének ideje ismeretlen, de 1332-ben már fennállott; ma is fallal van körülvéve. Kegyura a vallásalap. A faluhoz tartozó Vrchhován nevü erdőben a templáriusok egykori kolostorának és templomának romjai láthatók. Ugyanitt egy várszerü építkezésnek csekély maradványai is vannak. A község határában fekete- és fehérmárvány-bánya van. A község neve 1430-ban „Radycza” volt."'' <ref name="auto_ChTBkRQbj9hLxlz15sEfdw"/>
▲Nagykolost [[1244]]-ben említik először, a kolosi bencés apátság birtokaként. [[1553]]-ban 5 és fél portája adózott. [[1775]]-ben 384 lakosa volt. [[1828]]-ban 56 házában 388 lakos élt. A [[19. század]]ban kocsigyártó műhely működött itt. Lakói faárukészítéssel, kőfaragással és egyéb kézművességgel foglalkoztak. A községben szabók és cipészek dolgoztak.
Nyitra vármegye monográfiájában ''"
A [[trianoni békeszerződés]]ig mindhárom település [[Nyitra vármegye]] [[Nyitrazsámbokréti járás]]ához tartozott.
==Népessége==
52 ⟶ 55 sor:
[[2001]]-ben 945 lakosából 939 szlovák volt.
[[2011]]-ben 921 lakosából 875 szlovák
== Nevezetességei ==
* Az apátkolosi temetőben álló [[Szent Mihály]] templom a [[11. század]]ban épült, [[1828]]-ig volt használatban, ezután pusztulásnak indult. [[1936]]-ban építették újjá. Kis méretei miatt nem tartozhatott a korábbi apátsághoz, valószínűleg nemzetségi templom volt. Tornyának formája teljesen szokatlan ezen a vidéken.
* A kolosi bencés apátság romjai, a kolostor a [[16. század]]ban pusztult el.
* Római katolikus temploma [[1801]] és [[1803]] között épült [[klasszicista stílus]]ban, a korábbi templom helyén.
== Jegyzetek ==
| |||