|
|születési dátum = [[1875]]. [[szeptember 11.]]
|születési város = [[Budapest]]
|születési ország = [[{{Magyarország]]}}
|halálozási dátum = [[1916]]. [[november 9.]] {{Életkor-holt|1875|9|11|1916|11|9}}
|halálozási város = [[Petrozsény]] közelében
|halálozási ország = [[Magyarország]]
|állampolgárság =
|magasság =
}}
[[Fájl:Gillemot Ferenc sírja.jpg|bélyegkép|jobbra|180px|Gillemot Ferenc sírja [[Budapest]]en. [[Fiumei úti Nemzeti Sírkert|Kerepesi temető]]: 20-1-32.]]
'''Gillemot Ferenc''' ([[Budapest]], [[1875]]. [[szeptember 11.]] – [[Petrozsény]] közelében, [[1916]]. [[november 9.]]) labdarúgó, edző, játékvezető, sportújságíró, a [[A magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányainak listája|magyar labdarúgó-válogatott első szövetségi kapitánya]]. Beceneve: Zsilmo. [[Franciaország|Francia]] származású családban született. Apja [[Gillemot György Lajos]] rózsakertész, dendrológus, fia [[Gillemot László]] [[mérnök|gépészmérnök]], anyagtudós, az [[Magyar Tudományos Akadémia|MTA]] tagja. Az [[első világháború]]ban elesettkezdetén bevonult [[Póla|Pólába]] a [[Haditengerészet|tengerészethez]], pályafutásamajd áthelyezték a népfelkelő [[gyalogság]]hoz, ahol a [[Tűzfegyver|gépfegyvertanfolyamot]] elvégezve oktató tiszt lett. A [[Románia|román]] betöréskor önként jelentkezett a petrozsényi harctérre, ígyahol nem teljesedhetettéletét kivesztette. [[1917]]. [[május 13.|május 13-án]] a [[Fiumei úti Nemzeti Sírkert|Kerepesi úti temető]]ben helyezték végső nyugalomra.
== Pályafutása ==
=== Labdarúgóként, sportolóként ===
A XIX. század végén kibontakozó sportmozgalmak egyik lelkes, sokoldalú híve, elismert sportoló polihisztora. Eleinte kerékpáros volt, [[1896]]-ban, majd [[1898]]-ban a [[Budapesti TC]] (BTC) színében kétszer nyerte meg a [[Budapest]]–[[Siófok]] kerékpáros100 versenyt,km-es melyországúti nagy ranggal bírtversenyt. Kerékpározásban [[1898]]-ban a 100 km-es országúti verseny országos bajnoka,az 50 és 100 km-es táv csúcstartója volt. Mint atléta,Atlétaként az [[Ausztria|osztrák]] és [[Csehszlovákia|csehszlovák]] bajnokságok egész sorát nyerte. 1901–1905 között a [[MAFC]] atlétája. [[1901]]-ben az 1 angol mérföldön sokáigmérföldes fennálló csúcsot ért el,futás országos bajnoka. Évekig a 3 mérföldes rekordot is ő tartotta. EgyVezérevezőse időben az evezés lettvolt a Pannonia kedvenc sportjaklubnak, a neves "[[Duna Budapesti Evezős Egylet]]" profi edzőjeként és vezérevezősekéntversenyzőjeként szerepelt.aratott Ezen kívül úszott, birkózott, öklözött, de kedvelte a téli sportágakat issikereket. A Műegyetemen egy padban ültEdzőként [[Hajós Alfréd1910]]dal, aután kétszeres olimpiai bajnok úszóval, aki egybencsak az első magyar labdarúgó válogatottevezősökkel csatárafoglalkozott. [[1897]].Ezen [[májuskívül 5.|május 5-én]] az első hivatalos labdarúgó mérkőzés résztvevője a [[Budapesti TC|BTC]] színeiben. A [[Műegyetemi FC]] szervezőjeúszott, 1901 és 1905 között a [[MAFC]] atlétájabirkózott, hátvéd labdarúgójaöklözött, egyde csapatbankedvelte szerepelta Hajóstéli Alfréddalsportágakat ésis. [[Ray Ferenc]]cel.
A [[Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem|Műegyetemen]] egy padban ült [[Hajós Alfréd]]dal, a kétszeres olimpiai bajnok úszóval, aki egyben az első magyar labdarúgó válogatott csatára. Labdarúgásban az első magyar csapat, a BTC tagja. [[1897]]. [[május 5.|május 5-én]] az első hivatalos labdarúgó mérkőzés résztvevője. 1897-ben a [[Műegyetemi AFC|Műegyetemi FC]] hátvéd labdarúgója, ahol egy csapatban szerepelt Hajós Alfréddal és [[Ray Ferenc]]cel. [[1900]]-ban a [[33 FC|33 Football Club]] csapat egyik szervezője. Az első bajnokságban (1901) a [[Magyar Úszó Egyesület]] (MÚE) csapat tagjaként ezüstérmes.
=== Nemzeti játékvezetés ===
=== Labdarúgó-játékvezetőként ===
[[1897]]-től segítette a labdarúgáslabdarúgó játék fejlődését. Az első hazai, önként vállalt bíróbírók tevékenységgelegyike. Az egymás után alakuló labdarúgó-egyesületek felkészülési, illetve barátságos mérkőzéseinek volt aza egyikMűegyetemi AFC csapat-játékvezetője – ha saját csapatában nem játszott, akkor elfogadta a másik csapat meghívását. AzKorabeli [[1901]]-benirodalom indulószerint labdarúgó-bajnokságokban1901–1904 gyakorlata folytánközött, vizsga nélkül vezethetettaz mérkőzéseket.egyik Játékvezetőilegjobb szempontból ezt a kezdeti korszakot a tekintélyen alapuló bíráskodásnak nevezzük. A hazai bajnoki és bemutató mérkőzéseken túl több válogatott és nemzetközi klubmérkőzést vezetettbíró. [[1898]]-ban [[Horváth Ferenc (labdarúgó, 1874)|Horváth Ferenc]], [[Bartos Károly]], [[Füzesséry Árpád]] társaságában részese volt annak a bizottságnak,Magyar amelyAtlétikai aSzövetség bizottságának, akik [[Bély Mihály]] által írt első szabálykönyvet összhangba hoztahozták az angol ''"Referees Chart''" szövegével. [[19051900]]-benban a Tornaszövetség is kiadott egy szabálykönyvet, amely alapján egy hattagú bizottság ([[Harsády József]], [[Horváth Ferenc]], [[Kárpáti Béla]], [[Pobuda Tivadar[[ és [[Speidl Zoltán]] társaságával az első országos vizsgabizottságot alkották. Küldési gyakorlat szerint rendszeres partbírói szolgálatot is végzett. [[1903]]-tól az [[Magyar Labdarúgólabdarúgó-bajnokság Szövetség(első osztály)|NB I]] bírója. [[1905]]-ben az MLSZ meghatározta a professzionizmus fogalmát: - ha valaki bármely sportágban professzionista, a futballban is annak tekinthetőtekintendő. Így Gillemot lett az első profi labdarúgófutballista lett. A nemzeti játékvezetéstől 1905-ben visszavonult. NB I-es mérkőzéseinek száma: 7.
<center>
{| {{széptáblázat}}
== Írásai ==
! Időpont
A magyar sportújságírás terén is az elsők közé tartozott: vezette [[Az Est Lapok|Az Est]] sportrovatát, 1911–1912-ben pedig saját sportlapot szerkesztett ''Tribün'' címmel. Sportújságíró munkája során jelentős eredményeket ért el, az osztrák [[Allgemeine Sportzeitung]] is szívesen közölte írásait. A londoni olimpiáról a [[Pesti Hírlap]]ban írott tudósításai feltűnést keltettek.
! Helyszín
! Mérkőzés típusa
! Mérkőzés
! Eredmény
! Nézők száma
|-
|1903. március 22.
|[[Millenáris Sportpálya]], Budapest
|első NB I-es mérkőzése
|[[Ferencvárosi TF (labdarúgás)|FTC]]–[[Magyar Úszó Egyesület|MÚE]]
|2 – 0
|{{szám|3000}}
|-
|1905. április 1.
|Millenáris Sportpálya, Budapest
|utolsó NB I-es mérkőzése
|[[Budapesti Postás SE|Postás SE]]–[[MTK Budapest FC|MTK]]
|1 – 1
|Zárt kapus
|-
|}
</center>
== Sportvezetőként ==
[[1901]]-ben közreműködött a megalakult [[Magyar Labdarúgó-szövetség]] (MLSZ) elsőmegalapításában, egyik alelnökalelnöke, majd [[1904]]-ben főtitkárának választották a 26 éves sportembertfőtitkára. Az MLSZ-nek [[1901]]. [[február 17.|február 17-én]] az induló első bajnokság előtt egy nappal, [[február 16.|február 16-án]] mutatta be a játékszabályokat. A szabályokat a [[Magyar Atlétikai Szövetség]] (MASz) futballsportosztálya dolgozta ki az [[Anglia|angol]] futball szövetség által kiadott ''Referees Chart'' alapján.
Magyarország első hivatalos, sokoldalú és alaposan képzett edzője. Még játékos-edzőként a 33 Football Club csapatnál tervszerűen kezdte a felkészítést. Csapatával 1902-ben, a 2. még amatőr bajnokságban a 3. helyen végeztek. A 33-asoknál, már akkor megszámozta a játékosokat, hogy jobban lehessen látni, ki hol van, hogyan járul hozzá a játék eredményességéhez. A [[Magyar AC|MAC]] az első magyar hivatásos labdarúgóedző.
Mielőtt a [[Magyar Labdarúgó-szövetség]] (MLSZ) megindította volna a nemzetek közötti mérkőzéseket, több alkalmi mérkőzést játszott a magyar válogatott. Először nem volt szövetségi kapitány, még válogató bizottság sem, a kiküldöttek tanácsa állította össze a csapatot. A rendszeres nemzetközi mérkőzéseknél már nehézkesnek bizonyult a szavazás, mert nem a legjobbakat hozta össze a csapatba. A bizottsági válogatók mellé kapitányt választottak, aki intézte a kijelölt csapat sorsát. Tárgyilagosság hiányában a válogató bizottság megszűnt, ezért a legjobbnak tartott szakemberre bízták a válogatást, ő lett a szövetségi kapitány. A szövetségen belüli – hatalmi – irányvonalaknak köszönhetően egy-egy vereség után a válogató bizottság vissza-vissza tért. [[1902]] és [[1904]] között pedig a labdarúgó válogatott ''első'' hivatalos, sokoldalú és alaposan képzett edzője, szövetségi kapitánya volt. Öt mérkőzésen pozitív mérlege volt: három győzelem és két vereség.
Még játékosként a labdarúgóknál, a [[33 FC]] (harminchárom fő alapította) csapatában kezdte a tervszerű felkészítés munkáját, a csapat az 1902-es (2.) bajnokságban a harmadik helyen végzett, majd a MAC csapatánál folytatta eredményes tevékenységét. [[1906]] és [[1909]] között a [[Magyar AC|MAC]] csapatánál az első magyar hivatásos labdarúgóedző. A 33-asoknál, mint amatőr edző és játékos már akkor megszámozta a játékosokat, hogy jobban lehessen látni, ki hol van, hogyan járul hozzá a játék eredményességéhez.
Edzési elveit dr. [[Veress Imre]], a MAC vezetője így foglalta össze:
== Írásai ==
A modern hazai sportújságírásbansportújságírás isegyik úttörőúttörője. szerepetÍrásai játszott1897-től folyamatosan jelentek meg, a [[Sportvilág|Sport-Világ]]ban, az [[Pesti Hírlap]]ban, a [[Nemzeti Sport]]ban. [[1910]]-ben Az [[Az Est Lapok|Az Est]] című napilap sportrovatát vezette. A [[Sportfutár|Sportfutárnál]] 1910–1911 között előbb [[Herendi Artur]]ral, majd önálló szerkesztő. [[1911]]-ben [[Tribün (folyóirat)Tribün]] címmel sportlapot indított, amely azonbanami egy év múltánmúlva megszűnt. Sportújságíró munkája során jelentős eredményeket ért el, az osztrák [[Allgemeine Sportzeitung]] is szívesen közölte írásait. A londoni olimpiáról a [[Pesti Hírlap]]ban írott tudósításai feltűnést keltettek.
== Statisztika ==
== Források ==
* {{ÚMÉL|2|1014}}
* [[Gerhárd Lajos]]: A magyar sport pantheonja I. rész - 1932. A magyar sport pantheonja Kiadóvállalat
* {{SportLex|1}}
* [[Labdarúgás (folyóirat)|Labdarúgás]] - 1993. XXXIX. évfolyam 4. szám
* dr. [[Földessy János]]: A magyar labdarúgás 60 éve – 1958. Sport lap- és könyvkiadó
== Külső hivatkozások ==
*{{cite web|url=http://gazsi80.web.elte.hu/mlsz/Nevek/G/Gillemot_Ferenc.html
|title=Gillemot Ferenc|accessdate=2016-11-2|publisher=elte.hu}}
{{Az első nemzeti tizenegy}}
{{A magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányai}}
{{A Magyar Labdarúgó-szövetség főtitkárai}}
{{portál|labdarúgás||Magyarország||Sport|-}}
[[Kategória:1875-ben született személyek]]
| 