Wikipédia

„Rocroi-i csata” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a hivatkozás előtti és utáni dupla írásjel javítása, egyéb apróság AWB
Jules Mazarin; tömör.
33. sor:
| szöveg pozíciója = lent
}}
Az [[1643]]. [[május 19.|május 19-én]] vívott '''rocroi-i csata''' a [[harmincéves háború]]val párhuzamosan zajló [[Francia–spanyol háború (1635–1659)|1635–1659-es francia–spanyol háború]] egyik fontos ütközete volt. A flandriai fronton, a francia [[Rocroi]] (régies írásmóddal ''Rocroy,'' ejtsd ''„rokruá”)'' erődített városa mellett zajlott (ma: [[Ardennes]] megye). Az ifjú [[II. Louis de Bourbon-Condé|Enghien hercege]] által vezetett francia királyi hadsereg megsemmisítő vereséget mért Don [[Francisco de Melo]] márki spanyol birodalmi hadseregére. A csata hadtörténelmi jelentőségű. A spanyol, vereségmint a gyalogos [[tercio|terciók]]ra ''(„spanyol- négyszögekre”)'' épülő, a [[16. század]] második és a [[17. század]] első felében igen sikeresnek bizonyultsikeres, verhetetlennek hitt harcmodorspanyol kudarcátharcmodor hoztakudarca. A rocroi-i francia győzelem az európai spanyol katonai szupremácia lehanyatlásának, Franciaország nagyhatalommá emelkedésének újabb fontos állomását jelezteeseménye.
 
== Előzmények ==
 
Az [[1635]]-ben kitört [[Francia–spanyolfrancia–spanyol háború (1635–1659)|francia–spanyol háború]] több fronton zajlott: Délendélen a francia haderő [[Katalónia]] ellen vonult, északon [[Flandria|Flandriában]] és a [[Rajna]] mentén folytak hadműveletek, itt a spanyolokat birodalmi csapatok is támogatták. [[1643]] tavaszán a németalföldi spanyol haderő parancsnoka, a portugál születésű [[Francisco de Melo]], Assumar grófja, Tor de Laguna márkija, [[Dél-Németalföld|Spanyol-Németalföld]] királyi helytartója úgy döntött, támadást indít [[Rocroi]] francia határerődítmény elfoglalására, hogy ezzel tehermentesítse a katalóniai frontot, és megelőzze [[Franche-Comté]] tartomány fenyegető francia elözönlését.
 
A spanyol haderő megindulásával nagyjából egy időben [[Jules Mazarin|Mazarin]] bíboros, a francia király főminisztere [[II. Henri de Bourbon-Condé|Henri de Condé]] herceg 21 éves fiát, [[II. Louis de Bourbon-Condé|Louis de Bourbon-t]], Enghien hercegét nevezte ki a [[Champagne]] vidékén állomásozó francia északi (pikárdiai) hadsereg főparancsnokává. Enghien hercege kisebb parancsnoki beosztásokban már több sikeres ütközetet vívott a spanyolok és a birodalmi erők ellen. Kitüntette magát [[Arras]] ostrománál, szilárdan kitartott Richelieu bíboros mellett a ''„Cinq Mars”'' összeesküvés nehéz óráiban, majd [[1642]]-ben kitüntetéssel harcolt [[Perpignan]] ostromában isostrománál, továbbámindemellett Richelieu saját unokahúgának a férje volt.
 
1643. [[május 12.|május 12-én]] a spanyol csapatok megjelentek a rocroi-i erőd előtt, és hozzáfogtak az ostromot előkészítő munkákhoz ''(circumvallatio).''
 
Enghien hercege – idősebb tábornokainak óvatos tanácsa ellenére – úgy döntött, hadseregével a szorongatott rocroi-i helyőrség segítségére siet, és csatára kényszeríti az ellenséget, még mielőtt megérkezne az aannak mintegy 1000 lovaslovasból és 3000 gyalogos katonábólgyalogosból álló spanyol utóvédutóvéde, amely [[Johann von Beck]] császári vezérőrnagynakvezérőrnagy (1588–1648), Luxemburg kormányzójának parancsnoksága alatt közeledett.
 
[[File:Rocroi - Sedan Mai 2011 27.JPG|thumb|right|300px|A rocroi-i csatamező mai képe]]
49. sor:
 
== A szemben álló erők ==
Melo gróf jelentős létszámú, mintegy {{formatnum:27000}} főnyi haderőt állított össze a támadáshoz. A katonák felszereltsége és kiképzettsége azonban kívánnivalót hagyott maga után. A lovasság lovai nem voltak megfelelő minőségűek, mert a több, mint két évtized óta tartó [[harmincéves háború]] miatt egész Európában igen magasara emelkedtek a lóárak, a spanyol államkassza viszont üres volt.<ref name="Lynch">John Lynch: ''The Hispanic world in crisis and change 1598–1700'', Oxford 1992, S.165</ref>▼
 
▲Melo gróf jelentős létszámú, mintegy {{formatnum:27000}} főnyifős haderőt állított össze a támadáshoz. A katonák felszereltsége és kiképzettségekiképzése azonban kívánnivalóthiányos hagyott maga utánvolt. A lovasság lovai nem voltak megfelelő minőségűek, mert a több, mint két évtized óta tartó [[harmincéves háború]] miatt egész Európában igen magasaradrágák emelkedtekvoltak a lóáraklovak, a spanyol államkassza viszont üres volt.<ref name="Lynch">John Lynch: ''The Hispanic world in crisis and change 1598–1700'', Oxford 1992, S.165</ref>
A katonák többsége nem volt felkészítve egy hadjárat viszontagságaira. 1643 februárjában a flandriai spanyol hadseregben elrendelték, hogy a toborzást ki kell terjeszteni kisebb termetű, és katonai szolgálatra kevésbé alkalmas férfiakra is, mert az elégtelen számban besorozott újoncok miatti hiányt ki kell egyenlíteni. Minden században maximum 25 ilyen, nem teljes értékű katona teljesíthetett szolgálatot. Hogy ezeket is felfegyverezhessék, ismét bevezették a kisebb méretű és gyengébb átütő erőt képviselő régi [[arkebúz]]okat (rövid csövű, egylövetű, elöltöltős szakállas puskákat),<ref>Arkebúz: {{ny-fr|arquebuse}}, {{ny-es|arcabuz}}, {{ny-de|Hakenbüchse}}.</ref> amelyeket már [[1636]]-ban kivontak a hadrendből, és a hivatásos katonákat a korszerűbb és jóval hatékonyabb [[muskéta|muskétákkal]] szerelték fel.<ref>Geoffrey Parker: ''Die militärische Revolution - Die Kriegskunst und der Aufstieg des Westens 1500–1800'', Frankfurt am Main/ New York 1988, S.86</ref>▼
 
▲A katonák többségetöbbségét nem voltkészítették felkészítvefel egy hadjárat viszontagságaira. 1643 februárjában a flandriai spanyol hadseregben elrendelték, hogy a toborzást ki kell terjeszteni kisebb termetű, és katonai szolgálatra kevésbé alkalmas férfiakra is, mert aza elégtelenkorábbi számbanrendben besorozotttúl újoncokkevés miattiújoncot hiánytsikerült ki kell egyenlíteni. Minden században maximum 25 ilyen, nem teljes értékű katona teljesíthetett szolgálatotsorozni. Hogy ezeket is felfegyverezhessék, ismét bevezették a kisebb méretű és gyengébb átütő erőt képviselő régierejű [[arkebúz]]okat (rövid csövű, egylövetű, elöltöltős szakállas puskákat),<ref>Arkebúz: {{ny-fr|arquebuse}}, {{ny-es|arcabuz}}, {{ny-de|Hakenbüchse}}.</ref> amelyeket már [[1636]]-ban kivontak a hadrendből, éshogy a hivatásos katonákat a korszerűbb és jóval hatékonyabb [[muskéta|muskétákkal]] szereltékszereljék fel.<ref>Geoffrey Parker: ''Die militärische Revolution - Die Kriegskunst und der Aufstieg des Westens 1500–1800'', Frankfurt am Main/ New York 1988, S.86</ref>
A francia hadvezér, Enghien hercege is mintegy {{formatnum:22000}} katonával rendelkezett, 18 gyalogos zászlóaljjal, és 32 lovasszázaddal, ezek között voltak svájci zsoldosok, magyar és horvát lovasok. Egységei lőfegyverekkel (muskétákkal) is jól voltak látva, ezek száma 600...1000 közé volt tehető.▼
 
▲A francia hadvezérhadvezérnek, Enghien hercegehercegének is mintegy {{formatnum:22000}} katonávalkatonája rendelkezett,volt: 18 gyalogos zászlóaljjal,zászlóalja és 32 lovasszázaddallovasszázada, ezek között voltak svájci zsoldosok, magyar és horvát lovasok. EgységeiEgységeinek lőfegyverekkelelég lőfegyvere (muskétákkalmuskétája) is jól voltak látva,volt; ezek száma 600...1000600–1000 közé volt tehető.
 
<gallery>
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Rocroi-i_csata”