„Spanyolok” változatai közötti eltérés

Az [[Ibériai-félsziget]]en a történelem során megfordult népek mind hagytak kulturális nyomokat. A [[kelták]] kulturális öröksége [[Galicia]] területén a legerősebb, nagyon közel áll [[Írország]] kultúrájához; különösen jellemző a népzenében használt kelta [[Duda (hangszer)|duda]], a ''gaita''. A [[8. század]]ban az Észak-Afrikából érkező [[arabok]]at, pontosabban [[mórok]]at (arab és [[berberek|berber]] [[nomadizmus|nomád]] népcsoportok) északról a kasztíliai spanyolok hamar visszaverték ''([[Reconquista]])'', ám a déli területeket hosszú ideig uralmuk alatt tartották, így az arab kultúra és építészet elsősorban Andalúziában hagyott értékes nyomokat maga után.

 

 

A kasztíliai spanyol mellett Spanyolországban két másik – középkori hagyományokra visszatekintő – spanyol [[dialektus]]t, illetve két újlatin nyelvet használnak: az [[Aragóniai nyelv|aragóniait]], [[Asztúriai–leóni nyelv|asztúr–leónit (asztúriait)]], illetve a [[Galiciai nyelv|galiciai]] és a [[Katalán nyelv|katalán]] nyelveket. Ezek közül az asztur–leóni dialektusok a kasztíliai spanyollal, a [[galiciai nyelv]] a [[portugál nyelv|portugállal]] áll nagyon közeli rokonságban (az utóbbi tulajdonképpen az óportugálból északon kialakult nyelvváltozat), a [[katalán nyelv]] pedig az [[okcitán nyelv]]hez áll a legközelebb; ezek valamennyien a [[nyugati újlatin nyelvek]]hez tartoznak. A katalánt mintegy 7 millióan, a galiciait 3–4 millióan beszélik, az asztúr-leóninak ugyanakkor csak kb. 150 000, az [[Aragóniai nyelv|aragóniai dialektusoknak]] pedig mindössze tízezres nagyságrendű beszélője van.